- k�lts�geink fedezet�re,

- beruh�z�sra,

- egy�b c�lokra,

- p�nzben,

- eszk�zben,

- ad�hat�s�gt�l,

- alap�tv�nyt�l,

- m�s v�llalkoz�st�l,

- mag�nszem�lyt�l, stb.

A k�l�nb�z� t�mogat�sokr�l sok konkr�t dolgot kell ismern�nk ahhoz, hogy elsz�mol�sukat ad�z�si, sz�mviteli, �s ellen�rizhet�s�gi szempontb�l is hib�tlanul v�gezhess�k. Arr�l se feledkezz�nk meg, hogy a t�mogat�sokr�l �sszes�tett nyilv�ntart�st is kell vezetn�nk a csek�ly �sszeg� ig�nybe vett t�mogat�sok h�rom �ven kereszt�l t�rt�n� figyelemmel k�s�r�se �rdek�ben.

Egy v�llalkoz�s h�rom egym�st k�vet� �vben maximum 100.000 eur�nak megfelel� csek�ly �sszeg� (de minimis) t�mogat�st vehet ig�nybe. Csek�ly �sszeg� t�mogat�snak min�s�l minden olyan �llami (k�zponti k�lts�gvet�si vagy �nkorm�nyzati) forr�sb�l ny�jtott t�mogat�s, amelyet a t�mogat� de minimis t�mogat�snak min�s�t.

Ilyen csek�ly �sszeg� t�mogat�snak min�s�l p�ld�ul a t�rsas�gi ad�r�l �s az osztal�kad�r�l sz�l� 1996. �vi LXXXI. t�rv�ny 22/A.�-�ban szerepl� kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok ad�kedvezm�nye. Eszerint a hitelszerz�d�s megk�t�s�nek ad��ve utols� napj�n kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l� ad�z�, ad�kedvezm�nyt vehet ig�nybe a 2000. december 31-�t k�vet�en megk�t�tt hitelszerz�d�s alapj�n t�rgyi eszk�z beszerz�s�hez, el��ll�t�s�hoz p�nz�gyi int�zm�nyt�l ig�nybe vett, �s kiz�r�lag e c�lra felhaszn�lt hitel kamata ut�n. Az ad�kedvezm�ny az ad��vben fizetett kamat 40 %-a, bizonyos korl�tok betart�s�val.

Egy�ni v�llalkoz� eset�ben de minimis t�mogat�snak min�s�l p�ld�ul a szem�lyi j�vedelemad�r�l sz�l� 1995. �vi CXVII. t�rv�ny 49/B. �-�ban szerepl� kisv�llalkoz�i kedvezm�ny (ad�alapkedvezm�ny). Eszerint az ad��vben 250 f�n�l kevesebb alkalmazottat foglalkoztat� egy�ni v�llalkoz� az ad�alap meghat�roz�sa sor�n cs�kkentheti a bev�tel�t az ingatlan, g�p, berendez�s, j�rm�, szellemi term�k beszerz�se vagy el��ll�t�sa �rdek�ben elsz�molt, ad��vi beruh�z�si k�lts�g�vel, tov�bb� az �rt�kcs�kken�si le�r�s alapj�t n�vel� fel�j�t�si k�lts�ggel, bizonyos felt�telek szerint. A t�rgy�vben ig�nybe vett kisv�llalkoz�i kedvezm�nynek a 16%-os ad�kulccsal sz�m�tott �sszege de minimis t�mogat�snak min�s�l.

Az Eur�pai Uni� tag�llamai azokat az �llami t�mogat�sokat tekintik csek�ly �sszeg� t�mogat�snak, amelyek a t�mogat�s alacsony �sszege miatt nem torz�tj�k a hazai �s a tag�llamok k�z�tti piaci versenyt. Bizonyos �gazatokban m�g a kis �rt�k� �llami t�mogat�sokat is versenyt akad�lyoz�nak tartj�k, ez�rt ezeken a ter�leteken (p�ld�ul: vadgazd�lkod�s, erd�gazd�lkod�s, stb.) nem adhat� �llami t�mogat�s.

El�fordul a gazdas�gi �letben, hogy az egyik v�llalkoz�s beruh�z�s�nak megval�s�t�s�hoz egy m�sik v�llalkoz�s ingyenesen ny�jt szolg�ltat�st, vagyis t�mogat�st ny�jt. Ez m�r nem tartozik az el�bbi t�mogat�sok csoportj�ba, - teh�t nem korl�tozhat�, - mert k�t v�llalkoz�s k�z�tti kapcsolatr�l van sz�. Olyan esetekben szokott ez el�fordulni, ha az egyik v�llalkoz�snak �rdeke - a forgalm�nak n�vel�se miatt - a m�sik v�llalkoz�s beruh�z�s�nak min�l gyorsabb megval�sul�sa.

A t�mogat�sr�l meg�llapod�st kell k�tni, kiz�rva m�g a lehet�s�g�t is annak, hogy a t�mogat�s valamilyen ellen�rt�knek min�s�lhessen. A szerz�d�sben meg kell hat�rozni a t�mogat�s c�lj�t, form�j�t, elsz�mol�s�t, valamint kiz�rni a visszafizet�si k�telezetts�get, ha p�nzr�l van sz�. Jelen esetre p�lda lehet, ha az egyik v�llalkoz�s ingyenesen v�gzi a m�sik v�llalkoz�snak az alapoz�si munk�latokat egy g�p �zembe helyez�s�hez, vagy sz�ll�tja az anyagokat t�r�t�s n�lk�l az �p�tkez�shez. Ilyenkor fejleszt�si (beruh�z�si) c�l� t�mogat�sr�l besz�l�nk.

A sz�mvitelr�l sz�l� 2000. �vi C. t�rv�ny 86. �-a �rtelm�ben rendk�v�li bev�telk�nt kell elsz�molni a t�r�t�s n�lk�l kapott (ig�nybe vett) szolg�ltat�snak a ny�jt�n�l kimutatott nyilv�ntart�si (legfeljebb forgalmi, piaci) �rt�k�t. Mivel ez az ��tad�s� beruh�z�shoz t�rt�nt, ez�rt a rendk�v�li bev�telt el kell hat�rolni, mint halasztott bev�telt. A szolg�ltat�st ingyenesen ny�jt�nak �ltal�nos forgalmi ad�fizet�si k�telezetts�ge keletkezik az �fa t�rv�ny 8. �-�nak (6) bekezd�se �rtelm�ben. Az �ltal�nos forgalmi ad� megfizet�s�r�l a felek a meg�llapod�sukban rendelkeznek. Ha a t�mogat�sban r�szes�l� v�llalkoz�s nem fizeti ki az �f�t, akkor abb�l is rendk�v�li bev�tel lesz, mint elengedett k�telezetts�g.

A t�r�t�smentesen kapott szolg�ltat�s �rt�ke a beruh�z�s beker�l�si �rt�k�nek r�sze. A beruh�z�s �rt�k�nek analitikus nyilv�ntart�s�b�l lehet meghat�rozni, hogy mennyi az ingyenesen kapott �rt�k. Az erre jut� �rt�kcs�kken�si le�r�s elsz�mol�sakor lehet a halasztott bev�telt - ezzel azonos �sszegben - feloldani.

(Kov�csn� �lmosdy Judit)