Eddig a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alapvetően a kifizetőt terhelte. 2006-tól is úgy rendelkezik az 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, hogy a kifizető 11% egészségügyi hozzájárulást fizet a következő jövedelmek után:

- az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg meghatározásánál figyelembe vett összeg alapján, (kivéve, ha mentes az egészségügyi hozzájárulás alól, mert társadalombiztosítási járulékot kell utána megállapítani, a biztosítási jogviszonyra tekintettel)

- a következőkben felsorolt, ún. külön adózó jövedelmek után:

• természetbeni juttatások, (kivéve az szja törvény 69.§-ának /7/ bekezdése szerinti jövedelem)
• a kamatkedvezményből származó jövedelem,
• az egyösszegű járadékmegváltás,
• valamint a kis összegű kifizetések. (amennyiben az összeget megszerző természetes személy nem biztosított, illetve nem alkalmi munkavállaló)

Az egyéni 4%-os egészségügyi hozzájárulást más jövedelmek után fizeti a magánszemély, melyek a következők:

• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• a 25%-os, illetve 35%-os személyi jövedelemadóval adózó osztalék,
• egyéni vállalkozó osztalékjövedelme (osztalékalap),
• árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• ingatlan bérbeadásából származó, 1.000.000 forintot meghaladó jövedelem.

Ezek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben maghatározott ún. külön adózó jövedelemfajták. A törvény átmeneti rendelkezései szerint, az egyéni vállalkozó a 2005. évi osztalékalapja után, illetve a társas vállalkozás tagja a 2005. évi jóváhagyott osztalék után még nem fizet 4%-os egészségügyi hozzájárulást, ha az osztalékot 2006-ban felveszik.

Az egyént terhelő 4%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének az a feltétele, hogy csak akkor kell fizetni, ha a biztosítási jogviszonyban megfizetett egészségbiztosítási járulék éves összege nem éri el a 400.000 forintot. A baleseti járulékot is egészségbiztosítási járulékként kell értelmezni ebben az esetben.

A 400.000 forintot hozzájárulás-fizetési felső határnak is nevezzük.

Tehát, ha a foglalkoztató már megfizette a 400.000 forint egészségbiztosítási járulékot, akkor az egyénnek nem kell a 4%-ot fizetni a felsorolt külön adózó jövedelmek után.

Amennyiben a foglalkoztató még nem fizette meg a 400.000 forintot, akkor e mértékig a differenciát az egyénnek kell befizetni, melyről nyilatkozatot kell adnia.

Az esetleges túlfizetést a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban lehet visszaigényelni.

Ingatlan bérbeadása esetén nincs hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a bérbeadó magánszemély is bent lakik az ingatlanban, - lásd a törvény 3.§-ának (5) bekezdésében, - kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.

A számítások szerint havi bruttó 303.030 forint jövedelemmel - amely után a foglalkoztató 11%-os egészségbiztosítási járulékot fizet, azaz havi 33.333 forintot, - lehet elérni az évi 400.000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.