Szja, járulékok

Az öt éves adócsökkentési programból csak az adósávok kiszélesítése marad érvényben: 2007-ben 1,7 millió forint lesz a sávhatár, eddig az adó mértéke 18, e fölötti jövedelemre pedig 36 százalék lesz.

Megszűnő és korlátos kedvezmények

Jövőre megszűnik a felnőttképzés és a számítógép-beszerzés kedvezménye, valamint a szellemi tevékenység kedvezménye. A 2007. január 1-jét követően felvett lakáscélú hitelek törlesztéséhez már nem vehető igénybe adókedvezmény, de a korábbi hitelfelvétel alapján megszerzett jogosultság változatlan feltételekkel érvényesíthető még öt évig. Több kedvezményt kötnek jövedelemkorláthoz, ez a jövedelemhatár viszont egységesen 3 millió 400 ezer forintra csökken. Ráadásul összesen évi 100 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe.

Módosul a nyugdíj adójogi megítélése. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a nyugdíjat és a nyugdíjast megillető baleseti járadékot nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál, tehát a nyugdíj egyrészt adómentes, másrészt nem befolyásolja a nyugdíj mellett szerzett, összevonás alá eső jövedelmeket terhelő adót. 2007-től a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas más jövedelmet is szerez, összevont jövedelmébe a nyugdíja is beszámít, de az arra jutó - adótábla szerint számított - adó levonható.

A hatályos szabályozás szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba munkáltatói hozzájárulás címén havonta fizetett összegből a minimálbér (ha a munkavállaló több pénztártípus tagja, akkor minimálbér 130 százaléka) nem minősül bevételnek.

A törvényjavaslat szerint jövőre - függetlenül attól, hogy a munkavállaló hány pénztárnak tagja - a munkáltatói hozzájárulásból csak a minimálbér 20 százaléka nem minősült volna bevételnek, ez a szigor azonban enyhült az elfogadott törvényben.

Kamatadó

A tervezettnél hamarabb hatályba lép és emelkedik is a kamatból és tőzsdei nyereségből származó jövedelem adója, 2007. január 1. helyett már 2006. szeptember 1-től fizetni kell, mértéke pedig 20 százalék lesz. Adómentes marad a nyugdíj előtakarékossághoz kapcsolódó megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége és a lakástakarékpénztárban elhelyezett betétek kamata.

Természetbeni juttatások, cégtelefon

Már szeptember 1-jétől 44 százalékról 54 százalékra emelkedik a természetbeni juttatásokat terhelő adó. Ilyen juttatások egyébként a tavalyi módosítás után már csak évi 400 000 forintos határig adhatók. Az 54 százalékos adómérték 2007. január 1-jétől a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra is vonatkozik.

Újra előkerült a cégtelefon megadóztatása, amelynek bevezetését már többször javasolták. Jövőre természetbeni juttatásként, azaz 54 százalékos adómértékkel adózik a cégtelefon magáncélú használata. Az ebből származó bevételt vagy úgy állapítja meg az adózó, hogy tételesen elkülöníti a magáncélú használatot, vagy pedig tételes elkülönítés hiányában a telefonszámla 20 százaléka számít bevételnek. Jó hír viszont, hogy az Európai Bizottság döntése nyomán szeptember 1-től a telefon áfájának 70 százaléka lesz levonható az eddigi 50 százalék helyett.

Járulékok

A tavaly év végén elfogadott ötéves adó- és járulékcsökkentési program keretében 2007. január elsejétől két százalékos járulékcsökkentést írtak elő a foglalkoztatókra. Ezzel ellentétben továbbra is marad a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék. Ezen belül megváltozik azonban a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási járulék aránya. A jelenlegi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék januártól 8 százalékra csökken, a nyugdíjbiztosítási járulék ugyanakkor 18 százalékról 21 százalékra emelkedik.

Fizetnek a nyugdíjasok és őstermelők is A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozóknak 5 százalékos baleseti járuléka helyébe szeptembertől 10 százalékos, jövő januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék lép. A saját jogú nyugdíjas munkavállalókat eddig nem terhelte járulékfizetési kötelezettség. A jövőben ellenben a nyugdíjasokat is terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjfolyósítás szünetelése esetén pedig a 2, illetve januártól 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék is. 2007. január elsejétől az őstermelőket is bevonják a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe. A biztosítási kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknél az irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttes mértéke a teljes nyugdíj folyósításához szükséges 20 évet eléri. Az őstermelő a minimálbér alapján, ha pedig a bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, a minimálbér 50 százaléka után köteles járulékot fizetni.

A foglalkoztatottak és a biztosítottak vonatkozásában is átalakítják az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó befizetések rendszerét. Az egészségbiztosítási járulék egy részét a természetbeni, másik részét pedig a pénzbeli ellátások fedezetére számolják el a jövőben. A befizetéseket is ennek megfelelő bontásban kell majd ezentúl bevallani. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottak 4 százalékos egészségbiztosítási járuléka szeptembertől 6 százalékra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.

Kétszeres járulékminimum

A főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatókra és a biztosítottakra is kiterjesztik a minimális járulékfizetési kötelezettséget. Ezzel egyidejűleg a minimum járulékalapot a jelenlegi összeg duplájára emelik. Ez azt jelenti, hogy 2006. szeptemberétől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, 2007. január elsejétől pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. Könnyítés ugyanakkor, hogy akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe. Ehhez azonban egy külön adóhatósági bejelentés is szükséges. A kedvezmény a 125 ezer forint (illetve januártól a 130 ezer forint) és a tényleges járulékalapot képező jövedelem utáni járulék különbözete, amelynek havi összegét a törvény külön maximalizálja.

Rosszul járnak azonban az evások. Nekik ugyanis eddig - a havi bevételük nagyságától függetlenül - a minimálbér után kellett járulékot fizetni. Szeptembertől pedig a minimális járulékalap a duplájára, azaz 125 ezer forintra emelkedik. A kedvezmény ellenben csak akkor jár, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem ennél az összegnél kevesebb. Ha tehát az evás egyéni vállalkozó havi szinten 147 ezer forintnál több bruttó bevételt (azaz 125 ezer forintnál több nettó jövedelmet) szerez, járulékkedvezményt már nem igényelhet, így a jelenlegi összeg dupláját köteles a költségvetésnek járulék címén befizetni.

Hátrányos a módosítás azoknak az egyéni és társas vállalkozásoknak is, akik tényleges jövedelmet nem számolnak el. Az ő esetükben sincs viszont akadálya annak, hogy a minimális járulékalapnál kevesebb jövedelmet jelentsenek be az adóhatóságnak, ilyenkor azonban értelemszerűen a bejelentett jövedelem adóterheit is teljesíteni kell.

Társasági adó, eva, áfa

A társasági adókötelezettség alapja az eddigiektől eltérően nem a jövedelemszerző vagy azt eredményező tevékenység lesz, hanem maga a gazdasági tevékenység. A módosítást az indokolja, hogy bevezetik az úgynevezett elvárt jövedelem alapján történő adózást.Függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás 2007-től legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelem adóalapnak minősül. Ez az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka, amennyiben a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően, 5 milliós adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék. Néhány kivételezett adóalany mentesülhet csak, például az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak, a lakásszövetkezetek, felsőoktatási intézmények. Mentesülhetnek

• az újonnan alakult vállalkozások is az első adóévben,
• azok a cégek, amelyeknek jövedelme, piacvesztés miatt marad el az elvárt mértéktől (árbevételük a megelőző évhez képest, legalább 25 százalékkal csökkent)
• illetve azok, akiket az adóévben vagy a megelőző évben elemi kár (árvíz, jégverés) sújtott.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Már október 1-jétől 25 százalékra emelkedik az eva. Az evás vállalkozóknak a járulékváltozásokkal is számolniuk kell. Mindezekre tekintettel szeptember 15-ig ki lehet jelentkezni az eva hatálya alól. Aki az utolsó negyedévben is eva-alany marad, választhat, hogy az utolsó negyedévben realizált, tényleges bevétele után fizet 25 százalék adót, vagy arányosít és az egész éves pozitív adóalapjának egynegyede után fizet 25 százalékos adót. Ez utóbbit annak érdemes választania, aki az utolsó negyedévben jóval nagyobb bevételt realizál, mint az első három negyedévben. Azok a betéti és közkereseti társaságok, akik mindezek ellenére az eva szerinti adózást kívánják választani, ahhoz, hogy az egyszerű bevételi nyilvántartásra térhessenek át, házipénztáruk után 25 százalékos adót kötelesek megfizetni az eddigi 20 százalék helyett.

Házipénztár-adó

A "Gyurcsány-csomag" egyik meglepetése a társas vállalkozásokat terhelő, húszszázalékos házipénztár-adó, amelyet 2007-től kell fizetni. A házipénztár rendeltetése, hogy a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges készpénz-állományt biztosítsa, ez azonban vállalkozásonként eltérő, ezért a törvény indokolása szerint nem lehet olyan értékhatárt meghúzni, amely felett rendeltetés-ellenesnek tekinthető a házipénztár használata. A vállalkozások saját, átlagos napi készpénzforgalmát jelentősen és hosszú időn keresztül meghaladó nagyságú házipénztárat azonban a jogszabály már nem tekinti a működéshez szükséges készpénz-állomány elhelyezésének, sokkal inkább a vállalkozás vagyonának, illetve személyes célra felhasznált jövedelemnek.

Házipénztár-adóval a társas vállalkozásoknak kell számolni, kivéve a közhasznú társaságokat, illetve közhasznú jogállású, nonprofit gazdasági társaságokat. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az alapítványokra, a társadalmi szervezetekre (például egyesületek, szakszervezetek), az egyházakra, a lakásszövetkezetekre, az iskolai szövetkezetekre, a szociális szövetkezetekre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra és a felsőoktatási intézményekre sem. A 20 százalékos mértékű adót évente egyszer, az adóévet követő 45. napig (tehát február 15-ig) kell megfizetni, és a társasági adóval együtt kell bevallani.

A törvényjavaslat szerint az adó alapja az átlagos napi készpénzzáró-egyenlegnek az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresével csökkentett pozitív összege lett volna, ezen azonban változtattak. Az elfogadott törvény szerint az elismert pénzkészlet az adóalany elszámolt éves összes árbevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint lehet, az eredetileg javasolt átlagos napi készpénzforgalom kétszerese helyett.

Az elkövetkező hónapokban a vállalkozások még törekedhetnek arra, hogy csökkentsék a házipénztárban kimutatott összeget. Akinek nem sikerül elkölteni, az év végéig felhalmozódott összeget még felveheti osztalékként, kedvezményes - 10 százalékos adó megfizetése után. Jövőre pedig akinek van rá lehetősége, annyi pénzt tart a házipénztárban, hogy az éves átlagban ne haladja meg a napi kézpénzforgalom kétszeresét. Ezt persze elég nehéz megvalósítania egy olyan vállalkozásnak, amelynek viszonylag kevés költsége van, illetve évek óta halmozza a házipénztárban lévő összeget. Némi öröm az ürömben, hogy az adó mértéke kevesebb a 35 százalékos osztalékadónál.

Különadók

Az arányos közteherviseléssel indokolja a kormány a nyereséges vállalkozásokat terhelő, plusz társasági adót, amit már szeptember 1-jétől fizetni kell. Az adó alanyai a társaságiadó-alanyok (kivéve többek között az alapítványt, a társadalmi szervezetet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet). Az adó alapja pedig az adózás előtti nyereségnek, az adott támogatással növelt (függetlenül attól, hogy pénzben vagy más formában történik az ellenérték nélküli átadás), a kapott támogatással és a kapott osztalékkal csökkentett összege. Az adó mértéke az adóalap 4 százaléka. A különadóra háromhavonta adóelőleget kell fizetni, és az adóév végén fel kell tölteni a várható szintre.

Bankok

Ajánlat Valódi reformokat akar a bankszövetség

Sikeres volt a banki lobbi, ugyanis az eredeti törvényjavaslatban 20 százalékos banki különadó szerepelt, az elfogadott törvény azonban már csak 5 százalékról szól. Az 5 százalékos járadékot azonban nemcsak az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül, hanem a közvetetten érintett hitelállomány kamata után is kell majd fizetni. Negyedévente pedig járadékelőleget kell átutalni az adóhatóság számlájára. Ez az adókötelezettség csak 2007. január 1-től fogja terhelni a bankokat.

Magánszemélyek

A költségvetés rendbetételébe nemcsak a vállalkozókat, hanem a jobban kereső bérből és fizetésből élőket is bevonja a kormány. Ennek érdekében vezetik be 2007-től a magánszemélyek 4 százalékos különadóját, ami a foglalkoztatottakat és az egyéni vállalkozókat is terheli majd. Az egyéni vállalkozóknak azonban már 2006. szeptember 1-től fizetni kell. 2006-ban a kötelezettség - a vállalkozó választása szerint -a szeptember 1-jét követő időszakra eső naptári napokkal arányosan, vagy az augusztus 31-ét követően elszámolt bevétel és költség (vagy átalányadó alap) után áll fenn.

A különadó alapja a költségvetési törvényben meghatározott járulékfizetési felső határt (ez 2006-ban 6.325.450 forint) meghaladó jövedelem. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alapján is fizet különadót, kivéve, ha evázik. Ennek alapja a vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségekkel csökkentett rész, átalányadózás esetén pedig az átalányadó-alap. A különadóra évközben adóelőleget kell fizetni, amelyet a kifizető az szja-előleggel együtt von le. Az egyéni vállalkozó maga állapítja meg és fizeti a különadó-előleget a vállalkozói tevékenysége alapján. A befizetett adóelőleg és adó különbözete az szja-bevallásban rendezhető.

Ellenőrzés, adóigazgatás

Adószám felfüggesztése, a vagyonosodás vizsgálata

A fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezetik be az adószám felfüggesztésének a lehetőségét. Az új jogintézmény lényege, hogy annak időtartama alatt csak a felfüggesztésre utaló toldattal lehet az adózó adószámát bármely iraton, bizonylaton feltüntetni. Komolyabb hátrányt jelent, hogy a felfüggesztés időtartama alatt nem lehet adó-visszatérítési vagy adó-visszaigénylési kérelmet előterjeszteni, a korábban előterjesztett kérelmek alapján pedig csak a felfüggesztés megszűnését követően teljesít ténylegesen az APEH.

Az adóhatóság tapasztalatai szerint a vagyonosodási vizsgálatok során gyakran hivatkoznak az érintettek arra, hogy a vagyongyarapodás forrását az elévülési időt megelőzően szerezték. A már elévült és lezárt adójogi jogviszonyokkal kapcsolatos bizonyítás az elévülést követően rendkívül nehéz, hiszen például az adózással kapcsolatos iratok általában már nem állnak rendelkezésre, a szerződéses kapcsolatban állt személyek esetleg már nem fellelhetők vagy az idő múlásával az ügylet részleteiről már nem tudnak bizonyítékként értékelhető nyilatkozatot tenni. Az elévülési időt megelőző szerzésre történő hivatkozás azonban érdemi kérdés, amely azt dönti el, hogy az adóhatóság a szerzéssel kapcsolatban adóigazgatási eljárás, vagyonosodási vizsgálat folytatására és adó-megállapításra jogosult-e vagy sem. A törvény a visszaélések visszaszorítása érdekében az elévülési idő előtti szerzésre hivatkozás esetére a szerzés forrásának, tényének, időpontjának igazolására szolgáló bizonyítás lehetőségét korlátozza. Az okirati bizonyítás elsősorban az adóhatóság rendelkezésére álló adatokkal (adóbevallások, adóhatósági határozatok), közhiteles nyilvántartás adataival, jogerős bírósági/hatósági határozat adataival, az elévülési időt megelőzően kiállított egyéb közokirat adataival, illetve bankszámla, értékpapírszámla adataival történhet.

Megszűnnek az illetékhivatalok

A kormány az adóztatási feladatok szakszerűbb, hatékonyabb és nem utolsósorban olcsóbb ellátása érdekében megszünteti az illetékhivatalokat és a Szerencsejáték Felügyeletet, és a két megszűnő szervezet feladatait az adóhatósághoz integrálja.

Ezzel egyidejűleg átalakítják az APEH jelenlegi szervezetét is. Jövő januártól, a megyei igazgatóságok helyébe három-három megye területét felölelő, regionális igazgatóságok lépnek. A megyei igazgatóságok kirendeltségként tovább működnek ezt követően is. Az illetékhivatalok feladatait az APEH Központi Hivatala, illetőleg regionális igazgatóságai látják el a jövőben.

A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságot külön jogkörrel ruháznák fel. Az úgynevezett központosított ellenőrzést az APEH elnöke rendelheti majd el a különösen veszélyes adózói jogsértések felderítésére, amelyet több adózónál egyidejűleg is jogosult az adóhatóság lefolytatni.

Egycsatornás adatszolgáltatás

A jelenlegi szabályozás szerint a biztosítottak (alkalmazottak) bejelentését az egészségbiztosítási pénztárnál kell megtenni. A jövőben ezt a kötelezettséget is az adóhatóságnál kell majd, elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón teljesíteni. A bejelentett adatokat az APEH továbbítja az egészségbiztosítási pénztár felé. A foglalkoztatottak bejelentését azonban változatlanul a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon kell megtenni. Adminisztrációs egyszerűsítést jelent az a szabály is, miszerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallást - a havi adó- és járulékbevallás részeként - szintén az adóhatósághoz kell beküldeni.