Megsemmisítheti az Alkotmánybíróság a Gyurcsány-csomag egyes rendelkezéseit, de a kormánynak ennek ellenére marad ideje és mozgástere a korrigálásra a megfelelő bevételek érdekében – derül ki alkotmányjogászok véleményéből. A legvalószínűbbnek a szeptembertől életbe lépő adóváltozások alaptörvénybe ütközése tűnik, visszamenőleges hatályú intézkedésektől azonban itt sem kell tartania a kabinetnek.
Bár – a pesszimista várakozásokkal némileg ellentétben – Sólyom László köztársasági elnök hétfőn nem továbbította az Alkotmánybírósághoz, hanem simán aláírta az Új Egyensúly program intézkedéseit, a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Bankszövetség és a Liga Szakszervezetek ennek ellenére bejelentették, hogy a testülethez fordulnak, mert a „Gyurcsány-csomag” több rendelkezését is ellentétesnek tartják az alaptörvénnyel.

 A kormánynak ennek ellenére egyelőre nem kell különösebben aggódnia a várható fejlemények miatt – derült ki az általunk megkérdezett alkotmányjogászok véleményéből. „Ha abból indulunk ki, ami a Bokros-csomaggal kapcsolatban történt, az EVA év közbeni emelése 15-ről 25 százalékra alkotmányellenes lehet” – vélekedett kérdésünkre Szikinger István.

 Hogyan érvényesül a jogbiztonság?

 A alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a taláros testület 1995-ben kimondta: bizonyos mértékű felkészülési időt a jogbiztonság érvényesülése érdekében hagynia kell az államnak, mielőtt olyan intézkedéseket hoz, amelyek polgári jogi viszonyokat befolyásolnak.

  Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke: megfontolják a döntést (Fotó: mindentudas.hu) „Ebből kiindulva ma egy vállalkozó hivatkozhat arra, hogy ő mondjuk úgy kezdett bele egy bizonyos beruházásba, hogy arra számított, a mai adószabályok nem változnak jelentős mértékben” – mondta Szikinger István. Az, hogy szeptemberben kell valakinek eldöntenie, hogy kilép-e az EVÁ-ból, vagy fizeti a megemelt összeget, szintén „billeg”, hiszen az EVA naptári évhez kötődik, de Magyarországon az adózási év egyébként is január 1-től december 31-ig tart, így a változásoknak is ehhez kell(ene) igazodniuk. A diszkrimináció tilalmának elvét sértheti, és emiatt szintén alkotmányellenes lehet az elvárt adó és a házipénztárak adóztatása.

 „Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag esetében sem fektetett le szilárd elvi alapokat, így nem lehet megjósolni, most mi várható” – mondta a szakértő, az azonban szinte bizonyos, hogy visszamenőleges hatállyal nem semmisítenek meg semmit. A testület jellemzően az alaptörvényt sértő rendelkezések megváltoztatására szólít fel, határozatai tehát inkább a jövőnek szólnak. Szikinger István nem számít egyébként gyors döntésre, szerinte idén már biztosan nem várható határozat a csomagról.

 Marad mozgástér a kormánynak

 „Nem szeretnék találgatni, de miután Sólyom László simán átengedte a csomagot, nem hinném, hogy alapjaiban alkotmányellenes lenne, legfeljebb bizonyos részei” – mondta lapunknak Halmai Gábor. Szerinte az adózással összefüggő részek lehetnek a legkényesebbek, az valóban alkotmánysértő lehet, ha év közben változtatnak a szabályokon.

 „A kormánynak ebben az esetben lesz még mozgástere módosításokat végrehajtani, ráadásul várhatóan az alkotmányossági vizsgálat is meglehetősen hosszú lesz, szerintem egy éven belül nem születik döntés” – tette hozzá Halmai Gábor.

 Nagyban függ a csomag egyes részeinek a sorsa attól, hogy a beadványozók mely alkotmányos helyekre hivatkoznak. Kolláth György alkotmányjogász szerint ugyanakkor előre sejthető, hogy a beadványozók – a fenti érvelésekhez hasonlóan – elsősorban a jogbiztonság hiányára hivatkoznak majd az év közben módosuló szabályok miatt. A visszamenőleges hatályú megsemmisítéseket Kolláth György is kizártnak tartja. Bár erre elvileg lenne lehetősége a testületnek, a legvalószínűbb, hogy pár hónapos, legfeljebb fél éves haladékot kap majd a kormány egy-egy hiba korrigálására.