Emellett t�bb szervezet is k�sz�ti saj�t k�rv�ny�t, �gy mire augusztus 20-�val v�get �r az AB �t�lkez�si sz�nete, ak�r tucatnyi k�relem is a b�r�k asztal�ra ker�lhet az ad�m�dos�t�sokkal kapcsolatban. A tal�ros test�let augusztus 28-�n tartja k�vetkez� �l�s�t, �m d�nt�s�nek meghozatala nincsen id�kerethez k�tve, ez�rt a V�llalkoz�k �s Munk�ltat�k Orsz�gos Sz�vets�ge (VOSZ) �ltal v�rt egy-m�sf�l �vn�l tov�bb is elny�lhat a beadv�nyok megt�rgyal�sa.Az eddig be�rkezett h�rom beadv�ny mindegyike az egyes p�nz�gyi t�rgy� t�rv�nyek m�dos�t�s�r�l sz�l� sal�tat�rv�nyt c�lozta meg, de a h�zip�nzt�rad�val �s a kamatt�mogat�sok ut�n fizetend� j�rad�kkal foglalkoz� jogszab�lyhoz is k�sz�lnek m�r az �szrev�telek.

A Magyar Banksz�vets�g (MBSZ) v�rhat�an m�g augusztus 20. el�tt beadv�nnyal �l az �llami kamatt�mogat�sokra kivetett banki j�rad�k �gy�ben – mondta lapunknak Auer Katalin, a szervezet vezet� jogtan�csosa. Az MBSZ els�sorban azt kifog�solja, hogy a kamatt�mogat�s ut�n fizetend� j�rad�k s�rti a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalm�t, valamint az ar�nyos k�ztehervisel�s �s a jogbiztons�g elv�t. A kamatt�mogat�sok ut�n j�v� �v elej�t�l fizetend� j�rad�kon k�v�l a bankoknak a szolidarit�si ad�t is fizetni�k kell, s emellett ez �v v�g�ig a kor�bbi banki k�l�nad� is hat�lyban van m�g. Az �ht. egyens�ly�t jav�t� k�l�nad�r�l sz�l� t�rv�ny az „�tlagon fel�li k�ztehervisel�sre k�pes ad�fizet�kre” k�v�nt fokozott ad�terhet meg�llap�tani, de ezt nagyon f�loldalasan val�s�totta meg: m�s magas j�vedelmez�s�g� szektorokat nem s�jt az �j k�zteher, ez�rt diszkriminat�v a szab�lyoz�s – v�li Auer. Egy m�sik t�mad�si fel�letet ny�jthat a banki bet�tek �s m�s megtakar�t�si form�k ut�n fizetend� kamatad�. Itt a jogtan�csos az �j szab�lyok szeptemberi hat�lybal�p�s�t kifog�solta, a kor�bban t�rv�nyben r�gz�tett 2007. �v eleji hat�lybal�p�ssel szemben.

A VOSZ beadv�nya m�r majdnem k�szen van, de mivel a lehet� legmegalapozottabb k�relemmel szeretn�nek �lni, a beny�jt�s ak�r szeptemberig is elh�z�dhat – tudta meg lapunk. A VOSZ nem egyeztet t�rsszervezetekkel a v�gleges sz�vegr�l, �s nem befoly�solta az a k�r�lm�ny, hogy S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k az�ta al��rta a k�rd�ses t�rv�nyeket (Parragh L�szl�, az MKIK eln�ke lapunknak m�lt h�ten �gy nyilatkozott, hogy az eln�ki al��r�ssal cs�kkent a jelent�s�ge az alkotm�nyb�r�s�gi ind�tv�nynak).

A VOSZ n�gy ponttal kapcsolatban fontolgatja az AB megkeres�s�t. Ezek k�z�l a legkev�sb� elfogadhat�nak az elv�rt ad� int�zm�ny�t �t�lik, de a minim�lb�r ut�n fizetend� j�rul�kalap megdupl�z�s�t is alkotm�nys�rt�snek tartj�k. Felmer�lhet m�g a jogbiztons�g �s kisz�m�that�s�g k�rd�se a szeptemberi v�ltoz�sokkal kapcsolatban, �s a h�zip�nzt�rad� �gy�ben is „tusakodnak” m�g.

A m�r elk�sz�lt, de az AB-n�l m�g nem „szign�zott" beadv�nyok egyik�t a Magyar Ad�tan�csad�k �s K�nyvviteli Szolg�ltat�k Orsz�gos Egyes�lete jegyzi. Az egyes�let szerint a h�zip�nzt�rad�r�l sz�l� t�rv�ny t�bbek k�z�tt az�rt alkotm�nyellenes, mert az esetek t�bbs�g�ben nem j�vedelmet �s/vagy vagyont ad�ztat, aminek k�vetkezt�ben elvonja a hitelez�k k�vetel�seinek fedezet�t, potenci�lis vagyon�t, amit kisaj�t�t�sk�nt lehet �rt�kelni.