Emellett több szervezet is készíti saját kérvényét, így mire augusztus 20-ával véget ér az AB ítélkezési szünete, akár tucatnyi kérelem is a bírák asztalára kerülhet az adómódosításokkal kapcsolatban. A taláros testület augusztus 28-án tartja következő ülését, ám döntésének meghozatala nincsen időkerethez kötve, ezért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által várt egy-másfél évnél tovább is elnyúlhat a beadványok megtárgyalása.Az eddig beérkezett három beadvány mindegyike az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényt célozta meg, de a házipénztáradóval és a kamattámogatások után fizetendő járadékkal foglalkozó jogszabályhoz is készülnek már az észrevételek.

A Magyar Bankszövetség (MBSZ) várhatóan még augusztus 20. előtt beadvánnyal él az állami kamattámogatásokra kivetett banki járadék ügyében – mondta lapunknak Auer Katalin, a szervezet vezető jogtanácsosa. Az MBSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a kamattámogatás után fizetendő járadék sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az arányos közteherviselés és a jogbiztonság elvét. A kamattámogatások után jövő év elejétől fizetendő járadékon kívül a bankoknak a szolidaritási adót is fizetniük kell, s emellett ez év végéig a korábbi banki különadó is hatályban van még. Az áht. egyensúlyát javító különadóról szóló törvény az „átlagon felüli közteherviselésre képes adófizetőkre” kívánt fokozott adóterhet megállapítani, de ezt nagyon féloldalasan valósította meg: más magas jövedelmezőségű szektorokat nem sújt az új közteher, ezért diszkriminatív a szabályozás – véli Auer. Egy másik támadási felületet nyújthat a banki betétek és más megtakarítási formák után fizetendő kamatadó. Itt a jogtanácsos az új szabályok szeptemberi hatálybalépését kifogásolta, a korábban törvényben rögzített 2007. év eleji hatálybalépéssel szemben.

A VOSZ beadványa már majdnem készen van, de mivel a lehető legmegalapozottabb kérelemmel szeretnének élni, a benyújtás akár szeptemberig is elhúzódhat – tudta meg lapunk. A VOSZ nem egyeztet társszervezetekkel a végleges szövegről, és nem befolyásolta az a körülmény, hogy Sólyom László köztársasági elnök azóta aláírta a kérdéses törvényeket (Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az elnöki aláírással csökkent a jelentősége az alkotmánybírósági indítványnak).

A VOSZ négy ponttal kapcsolatban fontolgatja az AB megkeresését. Ezek közül a legkevésbé elfogadhatónak az elvárt adó intézményét ítélik, de a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázását is alkotmánysértésnek tartják. Felmerülhet még a jogbiztonság és kiszámíthatóság kérdése a szeptemberi változásokkal kapcsolatban, és a házipénztáradó ügyében is „tusakodnak” még.

A már elkészült, de az AB-nál még nem „szignózott" beadványok egyikét a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete jegyzi. Az egyesület szerint a házipénztáradóról szóló törvény többek között azért alkotmányellenes, mert az esetek többségében nem jövedelmet és/vagy vagyont adóztat, aminek következtében elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, potenciális vagyonát, amit kisajátításként lehet értékelni.