amit a vesztes�ges �s a bev�tel�kh�z m�rten kev�ss� nyeres�ges c�geknek kellett volna fizetni�k. M�g nem d�lt el: janu�r �s febru�r ut�n ezt meg kell-e tenni. A P�nz�gyminiszt�rium szerint igen, �m a korm�ny m�sk�nt is d�nthet. A bev�telkies�s t�bb t�zmilli�rdos lesz.

Ennek bevezet�s�r�l 2006 nyar�n, a kiigaz�t� csomag r�szek�nt d�nt�tt a Gyurcs�ny-korm�ny, a rendelkez�s 2007. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba, fizetni legkor�bban a m�sodik f�l �vben kellett volna r� el�leget. Az elv�rt ad� c�lja az lett volna, hogy a j�vedelmeiket k�l�nb�z� ad�z�si �s egy�b kiskapuk seg�ts�g�vel eltitkol� v�llalkoz�sok is fizessenek t�rsas�gi ad�t. Vagyis ez is egyike volt a gazdas�g kifeh�r�t�s�t c�lz�, �m alkotm�nyjogilag nem �ppen megalapozott ad�jogi pr�b�lkoz�soknak. Eml�kezetes: kor�bban a val�s�gban elk�lt�tt, �m pap�ron a v�llalkoz�sok p�nzt�r�ban l�v� p�nzek tulajdonosait a h�zip�nzt�rad�val k�v�nta nagyobb ad�fizet�sre szor�tani a korm�ny, �m azt a jogszab�lyt november 13-�n megsemmis�tette az AB. A mostani d�nt�ssel egy�tt a Gyucs�ny-csomaghoz kapcsol�d� �t�dik rendelkez�sre mondott nemet a tal�ros test�let tavaly november eleje �ta, ebb�l az eml�tett k�t k�rd�s volt ad�z�ssal kapcsolatos.

Elv�rt ad�t annak a c�gnek kellett volna fizetnie, amelynek t�rsas�giad�-alapja, vagyis a k�l�nf�le kedvezm�nyekkel cs�kkentett nyeres�ge nem �ri el bev�tel�nek k�t sz�zal�k�t, illetve kereskedelmi c�gekn�l a bev�telb�l ki lehetett volna vonni azoknak az �ruknak a beszerz�si �rt�k�t, amelyeket eladott a v�llalkoz�s. Magyar�n fizettek volna a vesztes�ges �s a "nem el�gg� nyeres�ges" v�llalkoz�sok. M�gpedig az �rbev�tel - illetve az eladott �ruk beszerz�si �rt�k�vel cs�kkentett �rbev�tel - k�t sz�zal�ka ut�n 16 vagy 10 sz�zal�k t�rsas�gi ad�t.

Ezt a szab�lyt az�rt volt indokolt megsemmis�teni, mert az �gy l�trej�v� ad�teher kor�ntsem �ll k�zvetlen �sszef�gg�sben az ad�z� val�s j�vedelmi helyzet�vel, aminek alapj�n a magyar alkotm�ny szerint ad�ztatni lehet. A jogszab�ly t�nylegesen meg nem szerzett, csup�n a honaty�k �ltal v�lelmezett j�vedelmet, illetve nyeres�get ad�ztatott volna. R�ad�sul nem adta meg annak a lehet�s�g�t, hogy a v�llalkoz� bizony�tsa, val�ban vesztes�ges, �s nincs olyan nyeres�ge, j�vedelme, amely jogalapot teremtene az ad� befizettet�s�re. (A nem csak a v�llalkoz�kra �rv�nyes, �m nagyr�szt �ket �rint� dupla j�rul�kalap eset�ben p�ld�ul volt erre lehet�s�g: aki gazd�lkod�si okb�l nem tudja azt kifizetni, vagy munkav�llal�j�nak val�ban kisebb b�rt ad, err�l �rtes�theti az APEH-et, s nem kell a dupla, havi 131 ezer forint j�rul�kalap ut�n fizetnie.)

Az elv�rt ad� az AB hat�rozata alapj�n 2007. febru�r 27-t�l nem l�tezik. Ez azt is jelenti, hogy az �v els� k�t h�napj�ban l�tezett, hat�lyos �s �rv�nyes volt. A P�nz�gyminiszt�rium jogi �ll�spontja szerint teh�t az els� k�t h�nap ut�n kell elv�rt ad�t fizetni. �m - mint azt Pichler Ferenct�l, a t�rca kabinetf�n�k�t�l megtudtuk - a korm�ny m�g d�nthet m�shogy. Ha azonban nem d�nt, s marad k�t h�napra az elv�rt ad�, a k�zteher bevall�s�nak �s megfizet�s�nek m�dj�r�l k�s�bb t�j�koztat a szakt�rca. K�nyvel�k szerint ez ut�bbi eshet�s�g egyet jelent azzal, hogy j�v�re k�t m�rleget kell k�sz�teni, az egyiket 2007. febru�r 27-i d�tummal. Ez persze n�mi "j�t�kteret" is biztos�tana az �rintett c�geknek, hiszen sokan m�g befoly�solhatj�k, hogy a febru�rban elv�gzett munk�k ut�n val�ban febru�ri teljes�t�ssel �rnak-e sz�ml�t, vagy esetleg �t tudj�k azt "cs�sztatni" m�rciusra, hiszen a bev�tel kisz�m�t�sakor a teljes�t�s id�pontja sz�m�t.

A korm�nynak m�g arr�l sincs szil�rd elk�pzel�se, mik�nt p�tolj�k a kies� bev�telt. Az elv�rt ad�b�l 55 milli�rd forintot v�rtak az id�n (ide tartozik az ad� j�v�re befizetend� r�sze is az uni�s, ESA-elsz�mol�s szerint). A p�nz eg�sze nyilv�n nem �szik el, minthogy el�fordulhat: k�t h�nap ut�n fizetnek a c�gek, s n�mi bev�tel azokt�l is befolyik majd, akik egy�bk�nt is nyeres�gesek lettek volna, csak "nem el�gg�". A hi�nyz� �sszeg �gy is v�lhet�leg t�bb t�zmilli�rd forintot tesz majd ki. Veres J�nos p�nz�gyminiszter br�sszeli nyilatkozata szerint a szakt�rca a k�vetkez� egy h�tben �ttekinti az AB d�nt�se nyom�n keletkezett feladatait. Az MTI tud�s�t�sa szerint a miniszter biztos�tott arr�l, hogy ez nem befoly�solja a konvergenciaprogram teljes�t�s�t.