JÓ HA TUDOD! : Változik a Munka Törvénykönyve 2007. április 1-jétől |
Változik a Munka Törvénykönyve 2007. április 1-jétől
Népszabadság 2007.04.18. 14:05
Módosul a munkabér kifizetésére vonatkozó Mt. 154. § (1) bekezdés.
A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.
Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. Amennyiben az átutalás, illetőleg a munkabér egyszeri felvétele a munkavállalónak költségtöbbletet okoz, ennek viseléséről kollektív szerződésben, illetve a munkáltató és a munkavállaló megállapodásában kell rendelkezni.
Mint tudjuk, a munkabér bankszámlára utalása egy igen hasznos, pénzkímélő eszköz. Ugyanakkor érdemes figyelni a fogalmazásra, a jogszabály szóhasználatára: a munkavállaló megbízása. Ez azt jelenti, hogy jogellenesen járnak el azok a munkáltatók, amelyek ráerőltetik a munkavállalóra, hogy adjon meg bankszámlaszámot, mert "nálunk oda utaljuk a bért". Erre két esetben van lehetőség. Egyrészt ha kollektív szerződés így rendelkezik vagy ha a munkavállaló erre megbízást ad. Ezen túlmenően a munkáltató köteles a bankból kihozni a bérkifizetés összegét és azt pénztárból kifizetni. Ha tetszik, ha nem.
Amiben biztosak lehetünk: Túl azon, hogy módosulnak a munkaügyi ellenőrzés szabályai is, biztosak lehetünk abban, hogy - tekintettel a jelen jogszabályi változásokra és szigorításokra - a szabadságok kiadásának szabályait fokozottan fogják ellenőrizni.
Tudom, mondhatják azt, hogy könnyű innen beszélni, de mi lehet a megoldás. Az a helyzet, hogy valahol menet közben elhangzott egy bűvös szó. Munkaszervezés. Ez lehet az egyik megoldás. Ez önmagában nem fog megoldást adni valószínűleg, de a munkaügy eszköztára ennél azért bővebb.
Induljunk ki abból, hogy a munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) előre megtervezik a gazdasági évet. Ennek képezze részét a szabadságolási terv elkészítése is. Minden év elején fel kell kérni a munkavállalókat, hogy írják össze, hogy az év folyamán mikor kívánnak szabadságra menni. A leírások alapján már lehet tervezni, szükség esetén egyeztetni is. Így hozzávetőleg nagy pontossággal állítható össze a szabadságok kiadása, hogy az alapjaiban ne rendítse meg a termelést. Így akár még például az is tervezhető, hogy szükség esetén egy-egy rövidebb időszakot például alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással vagy esetleg nyári diákmunkaerő alkalmazásával hidaljunk át. (Emlékszem, gyerekkoromban jártunk nyári munkára kertészetbe, a parképítőkhöz, vagy éppen az újságkihordót helyettesítettük.)
A leírtak mellett még morális haszna is lehetséges e módszernek. Gondoljunk bele, hogy a munkavállalók szeretik, ha a dolgok nem csak úgy történnek, hanem lehet "beleszólásuk". Márpedig egy ilyen intézkedés ezt az érzést is erősítheti. Ez a munkáltató részéről nemcsak előrelátás, hanem a humánum része is. Márpedig a munkaügy a humán szakterület része.
|