 Betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok
 Háziorvosi ellátás
 Fogászati ellátás
 Járóbeteg-szakellátás
 Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
 Szülészeti ellátás
 Orvosi rehabilitáció
 Betegszállítás, mentés

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Tv. (továbbiakban: Tbj. tv.) 16.§-a alapján az egészségügyi szolgáltatásokra a biztosítottak, illetve a biztosítottakon túl még a később felsorolt személyek jogosultak. Az Eb. tv. 16.§-a szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napig még fennmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, illetve ha a jogviszonya 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ezzel az időtartammal hosszabbodik meg. Annak, akinek nincs érvényes biztosítása, vagy nem jogosult azt igénybe venni, az általa igénybe vett orvosi ellátásokat meg kell térítenie. Mivel ezek a térítési díjak a több tízezer forinttól akár több százezer forintig is terjedhetnek, érdemesebb inkább az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével jogot szerezni a térítésmentes igénybevételükhöz. Persze ebben az esetben sem teljes térítésmentességről, hiszen vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve részleges térítést még így is fizetni kell az egyes ellátásokért (pl. fogpótlás, szanatóriumi ellátás).

Mindezek alapján nézzük meg a tipikusan előforduló eseteket, hogy mi a teendő azért, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságunk 2007. április 1. után is fennmaradjon.
1. Munkaviszony, tanulói jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony megszűnését követően: ha a jogviszony legalább 45 napig fennállt, akkor a megszűnést követő 46. napig még nincs teendő. Ha jogosult az álláskeresési támogatásra, akkor célszerű azt igénybe venni, mivel a járadék folyósításának időtartama alatt is jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Ha nem jogosult az álláskeresési támogatásra, mert pl. a munkaviszonyából rendkívüli felmondással lett elbocsátva, akkor a 46. naptól fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
2. Álláskeresési támogatás folyósításának megszüntetése után: a támogatás folyósításának időtartama alatt fennáll az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételi lehetősége, a támogatás megszüntetését követő naptól azonban már nem. Ettől az időponttól fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.
3. Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, baleseti járadék folyósításának időtartama és annak megszüntetése után: az OEP folyósítja ezeket az ellátásokat, így arról külön bejelentést nem kell tenni. A pénzbeli ellátások folyósítása utáni naptól azonban fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Ha az ellátás lejáratát követően visszamegy dolgozni, akkor újra biztosított, de ha nem tud újra munkába állni, (mert pl. megszűnt a volt munkahelye időközben), akkor már kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járadék fizetésére.
4. Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama és annak megszüntetése után: mivel az ellátásokat a Magyar Államkincstár folyósítja, így a Kincstár értesíti az OEP-et a folyósítás kezdetésről és végéről, a folyósítás időtartama alatt az ellátásban részesülőknek külön teendőjük nincs, az ellátás megszüntetését követő naptól azonban nekik is fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségük.
5. Rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, hadigondozotti pénzellátásban részesülők: a felsorolt ellátásokról a települési önkormányzat jegyzője értesíti az OEP-et, így az ellátások folyósításának időtartama alatt nincs külön teendő. Amennyiben azonban az ellátás szünetel, vagy a folyósítását beszüntették, akkor a magánszemély kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
6. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű személy: az OOSZI által kiállított igazolással a magánszemélyeknek saját maguknak kell bejelentést tenniük a területileg illetékes MEP-nek, hogy a Tbj. tv. 16.§ (1) bek. j) pontja alapján jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A bejelentéshez az OOSZI szakvélemény becsatolása szükséges, a bejelentés nélkül az OEP nem tudja hogy jogosult az ellátásokra. Felhívom minden megváltozott munkaképességű személy figyelmét arra, hogy a bejelentés hiányában meglepő összegű számlákat kaphatnak az orvosi ellátásról, így haladéktalanul tegyék meg a saját maguk bejelentését a MEP-nek!
7. Szociálisan rászoruló személyek esetében: azok a személyek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem 27.130 Ft-ot nem éri el, illetve aki egyedülélő és a jövedelme 40.695 Ft-ot nem éri el, valamint nem rendelkezik vagyonnal. Aki szociálisan rászoruló, a települési önkormányzat polgármesterétől kell határozatban erről igazolást kérnie. A hatósági bizonyítvány érvényességi ideje alatt (ami max. 1 év) a szociálisan rászoruló jogán lesz jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A hatósági bizonyítvány igénylésén túl a magánszemélyeknek más tennivalójuk nincs, mivel a települési önkormányzat jegyzője értesíti a szociálisan rászorultak adatairól a MEP-et. A hatósági bizonyítvány hiányában azonban nem lesznek alanyi jogon jogosultak az ellátásokra a rászorulók, ezért azt mindenképpen meg kell igényelniük!
8. Aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30%-át (azaz jelenleg 19.650 Ft-ot): szintén jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra, de ezt a jogosultságát neki saját magának kell a MEP felé jelezni, és egyúttal nyilatkoznia kell, hogy havi jövedelme kevesebb, mint 19.650 Ft. A bejelentésen és a nyilatkozaton kívül más teendője nincs, egészen addig, amíg ez a joga meg nem változik.

A fentieken kívül jogosult továbbá a térítésmentes ill. részleges térítés mellett egészségügyi szolgáltatásokra, aki:
- Saját jogán nyugdíjban részesül
- Öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesül
- Bányászati keresetkiegészítésben részesül
- Egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesül
- Kiskorú
- Bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy
- Fogvatartott
- Hajléktalan
- Egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében külön megállapodást kötött

Azoknak, akik a fenti kategóriákba nem tartoznak bele, vagy azért, mert pl. nincs biztosítotti jogviszonyuk, vagy a biztosítotti státuszuk megszűnt vagy szünetel (Figyelem! pl. fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, kivéve gyes, ápolási díj, stb miatt), illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek. A kötelezettségüket 2007. április 1-ig kell bejelenteniük az illetékes APEH igazgatóságnál, a 07T1011-es adatbejelentő lap 2 példányban való benyújtásával. (segítségül kitöltöttünk egy adatbejelentő-lap mintát) Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a következő hónap 12-ig kell befizetni, a befizetéshez szükséges csekkek szintén az APEH-nál igényelhetők. Az egészségügyi szolgáltatási járulék alapja a minimálbér (65.500 Ft), de ha az egy főre jutó jövedelem a családban ennél alacsonyabb, akkor a települési önkormányzat polgármesterétől igazolást lehet erről kérni. Ebben az esetben a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék alapja az igazolásban szereplő jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összege (27.130 Ft) lesz. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék 9%, ami alapesetben havi 5.895 Ft, de igazolás alapján is legalább 2.442 Ft. Ha a fizetési kötelezettség megszűnik, mert pl. valaki biztosítottá válik, a változástól számított 15 napon belül a 07T1021 jelű adatbejelentő lapon kell azt bejelenteni. Ha valakinek a biztosítási jogviszonya megállapítására utólag, visszamenőlegesen kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt megfizetett járulékokat vissza lehet az adóhatóságtól igényelni.

Felhívom mindenkinek a figyelmét arra, hogy az eddigi szabályozások szerint az eltartott hozzátartozókat megillette az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének joga. Ez 2007. április 1-től megszűnik, így már pl. a leérettségizett, de felsőoktatási intézménybe fel nem vett gyermek, a munkanélküli házastárs (a munkanélküli-ellátások folyósítását követően), vagy a háztartásbeli házastárs után is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Az APEH által rendszeresített formanyomtatványon még szerepel az eltartott hozzátartozói státusz, de 2007. április 1-től ez már nem létezik!