Az utolsó előtti pillanatban egy év haladékot kaptak a cégek társasági szerződéseik megújítására. A korábban adott határidő betarthatatlannak bizonyult. Ám a cégek életét könnyítő módosításra újabb nehezítés jött: nem tudni, mi lesz a cégtevékenységet jelző számok január elsején esedékes változásának a hatása.

Forró nyár végére lehetett volna számítani a cégbíróságokon, ha az igazságügyi és rendészeti tárcának - ha nem is az utolsó pillanatban, de - nem is túl sokkal a nyári törvényhozási, illetve a cégbírósági ítélkezési szünet előtt nem sikerült volna korrigálnia az egy éve hatályos, az új gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) egyik passzusát. Az eredeti szabály szerint a gazdasági társaságoknak - kft.-knek, kkt.-knak, bt.-knek, illetve részvénytársaságoknak - szeptember elsejéig kellett volna benyújtaniuk az új Gt.-nek megfelelően átírt társasági szerződéseiket. A határidő mulasztása - a törvény szerint - azzal járt volna, hogy hivatalból megkezdik a cég törlését.

Most 2008. július elsejéig kaptak haladékot a cégek - és már az azonnali megszüntetés szankciója sem fenyegeti őket, ha ezt elmulasztják. A legújabb előírás szerint automatikusan az új társasági törvény hatálya alá kerülnek ekkor - így a módosítás kötelező ereje is csökkent.

Úgy tudjuk: az érintett céges körnek gyakorlatilag csak töredéke módosította eddig a társasági szerződését. A Fővárosi Bíróság Cégbíróságán például a nyilvántartott 190 ezer gazdasági társaságból a mai napig körülbelül 40 ezer cég helyezkedett az új Gt. hatálya alá. Az egyik ügyvédi irodában lapunknak azt mondták: még az idén tavasszal körlevélben jelezték ügyfeleiknek, hogy esedékes lesz a társasági szerződésük megújítása, ám a megkeresett száz cégből átlagosan 15-20 reagált erre.

Az új Gt. által megkívánt módosítások mértéke a legtöbb esetben - ahogy a megkérdezett cégjogászok fogalmaztak - minimális és elenyésző. Azonban az új törvény több tucat pontban változott. Például: a társasági szerződésben a természetes személy tulajdonos (tag) anyja nevét is fel kell tüntetni, a nem természetes személyek (például vállalkozások) esetében pedig azok cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát. A megkeresett jogászok szerint ezek a kis módosítások így gyakorlatilag a Magyarországon regisztrált közel félmilliós céges körből mindenkit érintettek. Kivételt természetesen azok a cégek jelentenek, amelyek múlt év júliusa óta már beadtak valamilyen módosító kérelmet a cégbíróságokra. Ebben az esetben ugyanis már értelemszerűen az új szabályok szerint jártak el a cégbírók.

Az újabb módosítás után a korábbi, értelmetlennek tűnő változásokkal sem kell azonban törődni. A közkereseti és betéti társaságoknak kizárólag azért már nem kell például drága ügyvédi díjért társasági szerződést módosítaniuk, hogy a "taggyűlést" "tagok gyűlésére" módosítsák, vagy hogy a hivatkozásokban a régi Gt. helyett az új törvény pontos titulusát írják be.

De mindezzel semmit sem úsztak meg biztosan a cégek. Januárban ugyanis jön a TEÁOR-kódok módosítása - ezen a KSH által meghatározott rendszerbe sorolják be a tevékenységüket, és ez jelenti a számlázás alapját is. Azt azonban még nem tudni biztosan, hogy kell-e azon társaságoknak - ismét - módosítani a társasági szerződéseken (ügyvédi költséggel és esetleg illetékkel), akiknél ez a szám változik. A Fővárosi Bíróságon azt a rövid tájékoztatást kaptuk: ők még semmilyen eligazítást nem kaptak arról, hogy ez ügyben pontosan milyen feladatot rónak rájuk. Úgy tudjuk: a labda az igazságügyi tárcánál pattog. A minisztérium feladat volna azon jogszabály kialakítása, amely meghatározza: a TEÁOR-kódok változása pontosan milyen kötelezettséget ró az érintett társaságokra.

A Központi Statisztikai Hivatalnál elmondták: felméréseik szerint a kétféle TEÁOR kódrendszer eltérései miatt a hazai cégek mindössze felénél lehet a régi tevékenységi köröket automatikusan megfeleltetni az új megjelöléseknek.

A társasági szerződések megújíttatása átlagosan 40-80 ezer forintos költséget ró a vállalkozásokra. Ebből a jogi személyiséggel nem rendelkező betéti társaságoknál 15, míg a jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál - mint a kft. - 23 ezer forint az illeték, amelyet a bírósági eljárásért kell fizetni. A cégpapírok megújításához kapcsolódó ügyvédi-közjegyzői tiszteletdíjak meglehetősen tág határok között mozognak, annál is inkább, mivel az ügyfelek jó része a megújíttatást használja fel egyéb, a cég körüli jogi ügyek renoválására. Bár ez esetben százezer forintos szolgáltatási díjról is hallottunk, az általunk megkeresett jogászok úgy becsülték: kizárólag a társasági szerződés megújítását nagyjából 20-50 ezer forintos tiszteletdíjért vállalják el. Természetesen ezek csak becslések, pontos árat ugyanis előre egyetlen ügyvéd, illetve közjegyző sem közölhet, mindkét jogászi szakma kamarája szigorúan tiltja ugyanis a reklámozásban megnyilvánuló árversenyt.