Az utols� el�tti pillanatban egy �v halad�kot kaptak a c�gek t�rsas�gi szerz�d�seik meg�j�t�s�ra. A kor�bban adott hat�rid� betarthatatlannak bizonyult. �m a c�gek �let�t k�nny�t� m�dos�t�sra �jabb nehez�t�s j�tt: nem tudni, mi lesz a c�gtev�kenys�get jelz� sz�mok janu�r elsej�n esed�kes v�ltoz�s�nak a hat�sa.

Forr� ny�r v�g�re lehetett volna sz�m�tani a c�gb�r�s�gokon, ha az igazs�g�gyi �s rend�szeti t�rc�nak - ha nem is az utols� pillanatban, de - nem is t�l sokkal a ny�ri t�rv�nyhoz�si, illetve a c�gb�r�s�gi �t�lkez�si sz�net el�tt nem siker�lt volna korrig�lnia az egy �ve hat�lyos, az �j gazdas�gi t�rsas�gokr�l sz�l� t�rv�ny (Gt.) egyik passzus�t. Az eredeti szab�ly szerint a gazdas�gi t�rsas�goknak - kft.-knek, kkt.-knak, bt.-knek, illetve r�szv�nyt�rsas�goknak - szeptember elsej�ig kellett volna beny�jtaniuk az �j Gt.-nek megfelel�en �t�rt t�rsas�gi szerz�d�seiket. A hat�rid� mulaszt�sa - a t�rv�ny szerint - azzal j�rt volna, hogy hivatalb�l megkezdik a c�g t�rl�s�t.

Most 2008. j�lius elsej�ig kaptak halad�kot a c�gek - �s m�r az azonnali megsz�ntet�s szankci�ja sem fenyegeti �ket, ha ezt elmulasztj�k. A leg�jabb el��r�s szerint automatikusan az �j t�rsas�gi t�rv�ny hat�lya al� ker�lnek ekkor - �gy a m�dos�t�s k�telez� ereje is cs�kkent.

�gy tudjuk: az �rintett c�ges k�rnek gyakorlatilag csak t�red�ke m�dos�totta eddig a t�rsas�gi szerz�d�s�t. A F�v�rosi B�r�s�g C�gb�r�s�g�n p�ld�ul a nyilv�ntartott 190 ezer gazdas�gi t�rsas�gb�l a mai napig k�r�lbel�l 40 ezer c�g helyezkedett az �j Gt. hat�lya al�. Az egyik �gyv�di irod�ban lapunknak azt mondt�k: m�g az id�n tavasszal k�rlev�lben jelezt�k �gyfeleiknek, hogy esed�kes lesz a t�rsas�gi szerz�d�s�k meg�j�t�sa, �m a megkeresett sz�z c�gb�l �tlagosan 15-20 reag�lt erre.

Az �j Gt. �ltal megk�v�nt m�dos�t�sok m�rt�ke a legt�bb esetben - ahogy a megk�rdezett c�gjog�szok fogalmaztak - minim�lis �s eleny�sz�. Azonban az �j t�rv�ny t�bb tucat pontban v�ltozott. P�ld�ul: a t�rsas�gi szerz�d�sben a term�szetes szem�ly tulajdonos (tag) anyja nev�t is fel kell t�ntetni, a nem term�szetes szem�lyek (p�ld�ul v�llalkoz�sok) eset�ben pedig azok c�gjegyz�k- vagy nyilv�ntart�si sz�m�t. A megkeresett jog�szok szerint ezek a kis m�dos�t�sok �gy gyakorlatilag a Magyarorsz�gon regisztr�lt k�zel f�lmilli�s c�ges k�rb�l mindenkit �rintettek. Kiv�telt term�szetesen azok a c�gek jelentenek, amelyek m�lt �v j�liusa �ta m�r beadtak valamilyen m�dos�t� k�relmet a c�gb�r�s�gokra. Ebben az esetben ugyanis m�r �rtelemszer�en az �j szab�lyok szerint j�rtak el a c�gb�r�k.

Az �jabb m�dos�t�s ut�n a kor�bbi, �rtelmetlennek t�n� v�ltoz�sokkal sem kell azonban t�r�dni. A k�zkereseti �s bet�ti t�rsas�goknak kiz�r�lag az�rt m�r nem kell p�ld�ul dr�ga �gyv�di d�j�rt t�rsas�gi szerz�d�st m�dos�taniuk, hogy a "taggy�l�st" "tagok gy�l�s�re" m�dos�ts�k, vagy hogy a hivatkoz�sokban a r�gi Gt. helyett az �j t�rv�ny pontos titulus�t �rj�k be.

De mindezzel semmit sem �sztak meg biztosan a c�gek. Janu�rban ugyanis j�n a TE�OR-k�dok m�dos�t�sa - ezen a KSH �ltal meghat�rozott rendszerbe sorolj�k be a tev�kenys�g�ket, �s ez jelenti a sz�ml�z�s alapj�t is. Azt azonban m�g nem tudni biztosan, hogy kell-e azon t�rsas�goknak - ism�t - m�dos�tani a t�rsas�gi szerz�d�seken (�gyv�di k�lts�ggel �s esetleg illet�kkel), akikn�l ez a sz�m v�ltozik. A F�v�rosi B�r�s�gon azt a r�vid t�j�koztat�st kaptuk: �k m�g semmilyen eligaz�t�st nem kaptak arr�l, hogy ez �gyben pontosan milyen feladatot r�nak r�juk. �gy tudjuk: a labda az igazs�g�gyi t�rc�n�l pattog. A miniszt�rium feladat volna azon jogszab�ly kialak�t�sa, amely meghat�rozza: a TE�OR-k�dok v�ltoz�sa pontosan milyen k�telezetts�get r� az �rintett t�rsas�gokra.

A K�zponti Statisztikai Hivataln�l elmondt�k: felm�r�seik szerint a k�tf�le TE�OR k�drendszer elt�r�sei miatt a hazai c�gek mind�ssze fel�n�l lehet a r�gi tev�kenys�gi k�r�ket automatikusan megfeleltetni az �j megjel�l�seknek.

A t�rsas�gi szerz�d�sek meg�j�ttat�sa �tlagosan 40-80 ezer forintos k�lts�get r� a v�llalkoz�sokra. Ebb�l a jogi szem�lyis�ggel nem rendelkez� bet�ti t�rsas�gokn�l 15, m�g a jogi szem�lyis�ggel rendelkez� t�rsas�gokn�l - mint a kft. - 23 ezer forint az illet�k, amelyet a b�r�s�gi elj�r�s�rt kell fizetni. A c�gpap�rok meg�j�t�s�hoz kapcsol�d� �gyv�di-k�zjegyz�i tiszteletd�jak meglehet�sen t�g hat�rok k�z�tt mozognak, ann�l is ink�bb, mivel az �gyfelek j� r�sze a meg�j�ttat�st haszn�lja fel egy�b, a c�g k�r�li jogi �gyek renov�l�s�ra. B�r ez esetben sz�zezer forintos szolg�ltat�si d�jr�l is hallottunk, az �ltalunk megkeresett jog�szok �gy becs�lt�k: kiz�r�lag a t�rsas�gi szerz�d�s meg�j�t�s�t nagyj�b�l 20-50 ezer forintos tiszteletd�j�rt v�llalj�k el. Term�szetesen ezek csak becsl�sek, pontos �rat ugyanis el�re egyetlen �gyv�d, illetve k�zjegyz� sem k�z�lhet, mindk�t jog�szi szakma kamar�ja szigor�an tiltja ugyanis a rekl�moz�sban megnyilv�nul� �rversenyt.