2008. janu�r 1-j�t�l �letbe l�pnek bizonyos korrekci�k, amelyek a b�rokr�cia cs�kkent�s�t, a fekete �s sz�rke gazdas�g visszaszor�t�s�t, a t�rsadalmi igazs�goss�g er�s�t�s�t szolg�lj�k.

�gy m�r a j�v� �vt�l
- �sszevonj�k a kis ad�kat,
- �talak�tj�k a bevall�si rendszert,
- sz�k�tik az szja kedvezm�nyeket,
- megkezd�dik az ad�j�v��r�s kifuttat�sa,
- s az ingatlanokat jelenleg terhel� ad�k hely�re egys�ges, �rt�kalap� ingatlanad� l�p.

T�trai Mikl�s elmondta: a koal�ci�s partnerek abban is meg�llapodtak, ha az ad�bev�telek vagy a kiad�sok kedvez�bben alakulnak a tervezettn�l, az ebb�l ad�d� p�nz�gyi lehet�s�geket a hi�ny tov�bbi cs�kkent�s�re, a versenyk�pess�g jav�t�s�ra ford�tj�k.

A jelenlegi ad�rendszer legf�bb probl�m�i a koal�ci�s partnerek szerint, hogy t�lzottan b�rokratikus; mik�zben az ad�m�rt�k �sszess�g�ben nem t�r el a versenyt�rsak�t�l, az emberek m�gis magasnak �rzik, mert kevesen fizetnek sokat; nem �szt�nzi el�gg� a munkak�n�latot, befektet�seket; egyes ad�nemek s�lya elt�r a versenyt�rsak�t�l, ami kedvez�tlen folyamatokat ind�that el.

Annak �rdek�ben, hogy a gazdas�g szerepl�i felk�sz�lhessenek a 2009-es v�ltoz�sokra, m�r 2008 elej�re elk�sz�l az ad�rendszer �talak�t�s�nak koncepci�ja, az Orsz�ggy�l�s pedig 2008 tavasz�n fogadja el a sz�ks�ges m�dos�t�sokat, �gy t�bb mint f�l�v felk�sz�l�si id� lesz.

M�r ezt megel�z�en, 2008. janu�r 1-jei hat�lyba l�p�ssel lesznek azonban korrekci�k, az ezekre vonatkoz� javaslatokat szeptember v�g�ig kell elk�sz�teni. Ezek keret�ben egyszer�s�tik a jogszab�lyokat, �j �fa t�rv�nyt alkotnak, egys�ges alapra helyezik a munk�ltat�i �s a munkav�llal�i j�rul�kot, �sszevonj�k a kis ad�kat (p�ld�ul a szakk�pz�si, rehabilit�ci�s, innov�ci�s j�rul�kot).

A j�v� �vt�l �talakul a befizet�si rend, ennek keret�ben egyszer�s�dik a bevall�s, biztos�tj�k az elektronikus befizet�si lehet�s�get, s kevesebb sz�ml�ra kell az ad�kat befizetni. Ennek a r�v�n a k�lts�gek is cs�kkennek - mondta az �llamtitk�r.

A fekete �s a sz�rke gazdas�g visszaszor�t�s�t c�lozza 2008-t�l a ford�tott ad�z�s kiterjeszt�se, a vev�n t�rt�n� behajt�s lehet�s�g�nek megteremt�se, az ellen�rz�s korszer�s�t�se, az ellen�rz�si kapacit�sok n�vel�se.

A t�rsadalmi igazs�goss�g n�vel�se �rdek�ben az szja-ban 2008-t�l sz�k�lnek a kedvezm�nyek, megsz�nik az 1,5-2,1 milli� forintos j�vedelem ad�terh�ben a nagy ugr�s az ad�j�v��r�s kifuttat�s�val, amire legal�bb k�t l�pcs�ben ker�l sor.

A j�v� �v janu�r 1-j�t�l bevezetik az egys�ges, �rt�kalap� ingatlanad�t a n�gy ingatlan t�pus� ad� (az �p�tm�nyad�, a telekad�, a mag�nszem�lyek kommun�lis ad�ja, az idegenforgalmi l�tes�tm�nyek ut�n fizetend� ad�) �s a luxusad� �sszevon�s�val. Ez nem csak lak�s c�l� ingatlanokra vonatkozik majd. Az int�zked�s t�bb mint 3 milli� ingatlant �s 2,6 milli� ad�alanyt �rint.

Az ingatlanok �rt�k�t �s a mentes�gek k�r�t orsz�gosan azonos m�dszertan alapj�n �llap�tj�k majd meg. (Jelenleg sokf�le m�don vetik ki, p�ld�ul van darab �s �rt�k alap� ad� is.) Az ad� m�rt�k�t az �nkorm�nyzatok hat�rozz�k meg, a korm�nynak azonban nem volna kifog�sa az ellen, ha a legal�bb 50 milli� forintos �rt�k� ingatlanok ad�terhel�se n�vekedne - der�lt ki.

Az ingatlanok ad�terhe az int�zked�s r�v�n nem emelkedik, csup�n egyszer�s�t�sr�l van sz�, aminek c�lja, hogy a k�l�nb�z� telep�l�seken l�v� ingatlanok ut�n az ad�fizet�s egys�ges, �sszehasonl�that� rendszerben t�rt�njen. A k�lts�gvet�s nem sz�mol ingatlanad� bev�teli t�bblettel az egys�ges ad� bevezet�se r�v�n (az idei k�lts�gvet�s 65 milli�rd forint helyi ingatlanad� bev�telt tartalmaz).