Korlátolt felelősségű társaságok esetén a törzstőke legkisebb lehetséges összege a korábbi 3 millió forintról 500 ezer forintra csökkent, zártkörű részvénytársaságok esetén pedig a korábbi 20 millió forint helyett elegendő 5 millió forint alaptőke. Egyszemélyes kft. alapításánál elegendő 100 ezer forint pénzbeli hozzájárulást befizetni.

A társasági szerződés meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül írásban, vagy más bizonyításra alkalmas eszköz felhasználásával határozhatnak, így megszűnik az a korlát, amely szerint a tagok és a részvényesek az éves beszámoló elfogadásáról csak a legfőbb szerv ülésén dönthettek.

A vezető tisztségviselők 2007. szeptember 1-jétől ismét elláthatják feladatukat munkaviszony keretén belül is; munkájukat megbízás (társasági jogi jogviszony), vagy munkaviszony keretén belül végezhetik. Egyszemélyes gazdasági társaság tagja egyben a vezetőtisztséget is elláthatja munkaviszonyban, amennyiben a társasági szerződés így rendelkezik.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kft.-k társasági szerződése előírhatja, hogy az ügyvezetőnek minden, a saját tőke terhére, a tagok javára történő kifizetés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A jövőben ezt a nyilatkozatot minden kft. ügyvezetője köteles megtenni kifizetés - osztalékfizetés - esetén, s ezt a nyilatkozatot az ügyvezető köteles 30 napon belül benyújtani a cégbírósághoz.

A bejegyzett társaságoknak 2008. július 1-jéig kell társasági szerződésüket a Gt. rendelkezéseihez igazítaniuk. Azoknak a cégeknek, amelyek már a korábbi törvény alapján működtek, a Gt.-hez történő igazodásról nyilatkozniuk kell a cégbíróság felé, társasági szerződésüket azonban nem kell módosítaniuk.

A Ctv. értelmében a cégnévnek a jövőben nem feltétlenül része a tevékenységi körre történő utalás, így a hosszú és rövid cégnév között a továbbiakban nem feltétlenül lesz különbség.

A cég székhelye mellett a társaságok megjelölhetik a székhelytől különböző központi ügyintézés helyét is. Ezzel a bejegyzett iroda és a központi ügyintézés helye cégjogilag elválhat egymástól, ami növeli a cégek mozgásterét. A társaságok az Európai Unió más tagállamában is jogosultak lehetnek tevékenységük elsődleges folytatására, ami nem igényli a székhelyre vonatkozó bejegyzés módosítását.

A Ctv. a jövőben nem teszi kötelezővé a cégeljárásban az aláírási címpéldányt. A cégek saját közleményeiket (például tőkeleszállítás, befolyásszerzés, végelszámolás), valamint hatósági engedélyeiket a Cégközlöny mellett saját honlapjukon is közzétehetik. Ebben az esetben azonban közleményeiket az ismert hitelezők számára elektronikus úton is meg kell küldeniük, honlapjukat pedig folyamatosan kötelesek működtetni.

A bírósági cégeljárási határidők 2008-tól az ügyfelek számára előnyösen módosulnak. A jelenlegi 30 munkanapos cégbejegyzési idő és 45 munkanapos változásbejegyzési idő január 1-jétől egységesen 15 munkanapra csökken. Szerződésmintával alapított és egyszerűsített eljárásban elektronikus úton bejegyzett cégek esetén a fenti határidők a jelenlegi 2 munkanapról 2008. július 1-jétől 1 munkaórára csökkennek. A cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket 2008. július 1-jétől kezdve kizárólag elektronikus formában lehet majd előterjeszteni.

A cégek változásbejegyzési kérelmükben meghatározhatják az adatok változásának időpontját (például a jegyzett tőke, a cég nevének, a képviselet módjának változását). A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A társaságok választhatnak, hogy számlájukat még a cégiratok benyújtása előtt megnyitják, hitelintézeti igazolással igazolva, hogy a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésükre áll, vagy a társaság bejegyzését követő 8 napon belül nyitják meg a számlát és fizetik be a pénzt. Az utóbbi esetben a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat kell arról, hogy a pénz rendelkezésre áll.

Kézbesítési megbízott megjelölése külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy külföldi természetes személy részére a továbbiakban nem kötelező, csak lehetőség. Amennyiben azonban a cég nem jelöl meg a fenti személyek részére kézbesítési megbízottat, úgy a részükre kézbesítendő iratokat a bíróság vagy más hatóság a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy azok a közzétételt követő 5. napon kézbesítettnek tekintendők.

A PwC szerint e szabály következményeként megfontolandó lehet, hogy a külföldi személyek - a korábbi gyakorlattal egyezően - továbbra is nevezzenek ki kézbesítési megbízottakat, akik jelenleg - a korábbi gyakorlattól eltérően - a cégjegyzékbe egyéb tisztség alatt bejegyzett személyek (így például ügyvezető, felügyelő bizottsági tag) is lehetnek.

Egyszerűsített cégeljárásban az illeték jelentősen csökken: cégformára tekintet nélkül 15 ezer forint illetéket kell fizetni a jelenlegi 100 ezer forint (kft., zrt.) és 50 ezer forint (kkt., bt.) helyett.

A társaságok információszerzési lehetőségeit kedvezően befolyásoló változás, hogy a Cégközlöny nyomtatott formátum helyett 2008. január 1-jétől elektronikus formában, honlapon lesz elérhető.