A k�t magyar �gy v�g�re pontot tev� d�nt�s�ben az EB r�vil�g�t: a helyi ad�kr�l sz�l� t�rv�ny szerint a magyar �nkorm�nyzatok illet�kess�gi ter�let�k�n helyi ipar�z�si ad�t vezethetnek be, haz�nk EU-s csatlakoz�sa ut�n azonban t�bb magyar t�rsas�g b�r�s�gi elj�r�sokat kezdem�nyezett annak meg�llap�t�s�ra, hogy a hipa nem egyeztethet� �ssze az EU hatodik ir�nyelv�vel.

Mai �t�let�ben az EB eml�keztet: az ir�nyelv megalkot�s�val egy olyan k�z�s piac kialak�t�sa volt a c�l, amelyen az ad�ztat�si elt�r�sek nem akad�lyozz�k a szabad versenyt �s kereskedelmet. Vagyis az ir�nyelv nem engedi meg a forgalmi jelleg� ad�k bevezet�s�t vagy fenntart�s�t, nem ellent�tes ugyanakkor a szab�lyoz�ssal olyan ad� bevezet�se vagy fenntart�sa, amely nem rendelkezik a h�a valamely fontos jellemz�j�vel.
A B�r�s�g azonban �gy �t�lte meg, hogy mivel a magyar hip�t adott id�szak �rbev�tele alapj�n sz�m�tj�k ki, nem lehet pontosan meghat�rozni annak az ad�nak az �sszeg�t, amelyet az egyes term�k�rt�kes�t�sek vagy szolg�ltat�sny�jt�sok sor�n a vev�re h�r�tanak, ahogy ez a h�a-t�pus� ad�kra jellemz�. Vagyis a hipa eset�ben nem teljes�l az a felt�tel, miszerint az ad� ar�nyos kell, hogy legyen az ad�alany �ltal bev�telezett v�tel�rral. Emellett pedig, a hipa eset�ben arra sincs lehet�s�g, hogy valamennyi ad�alany a v�gs� fogyaszt�ra h�r�tsa az ad�terhet. E k�t von�sa teh�t megk�l�nb�zteti a magyar hip�t az ir�nyelvben k�r�l�rt, tiltott h�a-t�pus� ad�kt�l – hat�rozott ma d�lel�tt a b�r�s�g, amely teh�t r�b�lintott az ipar�z�si ad� fenntart�s�ra. Ez komoly csal�d�s lehet a c�gek sz�m�ra, a korm�ny viszont fell�legezhet, hiszen egy esetleges elutas�t� d�nt�s ak�r ezer milli�rd forintnyi visszat�r�t�si ig�nyt is t�maszthatott volna a magyar �llammal szemben.