Hiszen eddig is azok a megváltozott munkaképességűek, akiknek munkaképesség-csökkenése legalább a 67 %-ot elérte, és az egyéb feltételekkel rendelkeztek, a Tny. törvényben szabályozott feltételekkel rokkantsági nyugdíjat kaphattak.
Azok a megváltozott munkaképességűek pedig, akinek munkaképesség-csökkenése a 67 %-ot nem érte el, de legalább 50 %-os volt, a többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján - amennyiben a rehabilitációjuk nem volt megoldott - rehabilitációs pénzbeli ellátásokat kaphattak, mégpedig: átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.
A fentiekkel ellentétben azonban a rehabilitációs járadék nem az elveszített munkaképesség-csökkenést vizsgálja, hanem az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás mellett a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerőpiacra.
E törvény célja a megváltozott munkaképességű személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Ebből következően rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé.

Az új rendszert csak fokozatosan, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével párhuzamosan alakítják ki. Ezért a jelen törvény azok számára teszi kötelezővé az újonnan bevezetendő pénzbeli ellátás, a rehabilitációs járadék mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak. E kiindulási pont egyúttal azt is jelenti, hogy a rehabilitációs járadék megállapítási szabályait szükséges a rokkantsági nyugdíj szabályaihoz közelíteni, és ezzel egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjazás szabályait is korszerűsíteni.
A korszerű minősítési rendszert valósítja meg az ORSZI, amely szakvéleményében az egészségkárosodást állapítja meg, és a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerőpiacra.

Mi az az ORSZI?
Az ORSZI: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, egy szakértői szerv, amely elvégzi a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban a komplex minősítést, amelynek során szakvéleményt ad
- az egészségkárosodás mértékéről,
- a szakmai munkaképességről,
- a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról,
- a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről,
- a keresőképtelenségről, illetve annak változásáról.

Legalább 50 százalékos egészségkárosodás esetén rehabilitációs járadék
Ez az új minősítési rendszer, mely szerint a legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára (a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett) egy határozott idejű - legfeljebb három éves időtartamra megállapítható - ellátás, az ún. rehabilitációs járadék kerül bevezetésre.
A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja a meghatározott idejű biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idővel) rendelkező, jelentős egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, teljes értékű munka végzésére alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlásának átmeneti (a rehabilitációs folyamat időtartamára történő) foglalkoztatásának, rehabilitációjának biztosítása az integrált munkaerőpiacon történő foglalkoztatásuk elősegítésére.

Minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell majd kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttműködési megállapodást kötni.
Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni. Ennek keretében a legfontosabb feladat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése lesz.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosítása
E reformfolyamat keretében valósulhat meg a rehabilitációs járadékban részesülő személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások és szolgáltatások meghatározása is. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a rehabilitációs járadékban részesülők képzésükhöz, vállalkozóvá válásukhoz a Munkaerő-piaci Alapból támogatást kapjanak.

A rokkantsági nyugdíj szabályainak változása
Az új minősítési rendszer, illetve a rehabilitációs járadék bevezetése szükségessé teszi a rokkantsági nyugdíj szabályainak ezzel összhangban történő megváltoztatását. A rokkantsági nyugdíjazás rendszere alapjaiban nem változik meg, de az új minősítés nem a munkaképesség általános csökkenését állapítja meg, hanem az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét, a munkaképesség-változást (szakmai munkaképességet), valamint a rehabilitációs esélyeket vizsgálja. Emellett szükséges - a felkészülésre megfelelő időt adva - a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályait is - a rehabilitációs járadékban részesülő személyekre előírt korlát meghatározásával összhangban - megváltoztatni.

Az alábbiakban részletesebben nézzük meg a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételeit:
Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá
- rehabilitálható, és
- az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

Rehabilitációs járadék 50 %-os egészségkárosodás mellett
Ezekből a szabályokból láthatjuk, hogy rehabilitációs járadékra már akár 50 %-os egészségkárosodás esetén jogosultságot lehet szerezni, ellentétben azzal, hogy rokkantsági nyugdíjhoz legalább 67 %-os munkaképesség-csökkenés kellett.
Ebből azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy eddig, akinek a rokkantsági nyugdíja elutasításra került, mert a munkaképesség-csökkenése nem érte el a 67 %-ot, hanem csak 50 % volt, - most ezek a személyek rehabilitációs járadékra lennének jogosultak.
Ugyanis, mint ahogy a fentiekben említettem, itt egy komplex felülvizsgálat lesz, ami az egészségkárosodás megállapítása mellett nem az elveszített, hanem a megmaradt fejleszthető képességekre, rehabilitációs esélyekre koncentrál. Tehát 2008. január 1-jét követően a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata során a munkaképesség csökkenése helyett az egészségkárosodás mértéke, a szakmai munkaképesség, illetve a rehabilitálhatóság lesz a meghatározó.

Jogosultság keresőtevékenység mellett
A jogosultsági feltételekből azt is láthatjuk, hogy nem muszáj a rehabilitációs járadékot igénylő személy jogviszonyának megszűnni, hanem arra jogosultságot szerezhet jogviszonyának fennállása mellett is, amennyiben keresete, jövedelme 30 %-kal alacsonyabb a fentieknek megfelelő módon.

Rehabilitálhatóság
Ennek keretében kerül meghatározásra, hogy a rehabilitációs járadékot igénylő személy rehabilitálható-e, ha igen, rehabilitációs járadékban, ha nem rehabilitálható, rokkantsági nyugdíjban részesülhet.

A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő
A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is.
A Tny. 24. § (1) bekezdésében a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.
A rehabilitációs járadékhoz is legalább ezen életkorokban meghatározott szolgálati idő szükséges azzal, hogy a jogosultsághoz a korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is be kell számítani.
Például, ha a járadékot igénylő 40 éves, és 8 évi szolgálati idővel rendelkezik, - holott a jogosultsághoz 10 év kellene -, és ez az igénylő korábban legalább két éven át rokkantsági nyugdíjban részesült, akkor ezen időszak a jogosultsághoz kiegészíti a meglévő 8 évet, a szükséges 10 évre.
(Egyébként a szolgálati idő számítási szabályok szerint a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama nem képez szolgálati időt.)
Természetesen a rehabilitációs járadék összegszerű meghatározásánál a tényleges szolgálati idő alapján kell a járadék összegét kiszámítani, jelen esetben a 8 évnél meghatározott százalék alapján.

Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki
a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,
b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,
d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban (1991. évi IV. tv.),
e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,
f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.
Ezekben az esetben az egyes ellátások megszűnése, megszüntetése esetén kerülhet sor a rehabilitációs járadék megállapítására.

A rehabilitációs járadék összege
A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120 %-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120 %-ával.
A rokkantsági nyugdíjnál magasabb ellátást az indokolja, hogy a rehabilitációs járadékból - a szolgálati időbe történő beszámítás érdekében - nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezzel egyidejűleg magánnyugdíj-pénztári tagság esetén tagdíjat. A rehabilitációs járadék összegszerű meghatározásánál ezért sem játszik szerepet a magánnyugdíj-pénztári tagság.
Tehát a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama szolgálati időt képez, ellentétben a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamával, - ezt az utóbbit ugyanis csak a rehabilitációs járadékhoz szükséges szolgálati időbe számíthatom be, csak az arra való jogosultsághoz, amikor nem elég a szolgálati idő.
A rehabilitációs járadékban részesülőt egyébként a 13. havi ellátás nem illeti meg, az évenkénti emelés azonban igen, ugyanis a rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A megállapított rehabilitációs járadék csökkentése kereső tevékenység esetén:
Kereső tevékenység esetén a kereseti korlát 3 hónap átlagában történő túllépése után a rehabilitációs járadék összege 50 %-kal csökkentett mértékben kerül megállapításra.
A rehabilitációs járadék összegét 50 %-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
A keresetek összehasonlítását úgy kell elvégezni, hogy a rehabilitációs járadék időtartama alatt kapott kereseteket a járulékokkal (a nyugdíjjárulékkal, az egészségbiztosítási járulékkal, a munkavállalói járulékkal) továbbá a személyi jövedelemadóval csökkenteni kell.

A rehabilitálhatóság megállapításához szükséges komplex minősítés:
Mind a rehabilitációs járadék, mind pedig a rokkantsági nyugdíj iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv úgynevezett komplex minősítést végez.
Az új, komplex minősítési rendszer célja, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történjen, emellett ne az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentráljon.
A komplex minősítés keretében ennek megfelelően vizsgálni kell:
- az egészségkárosodás mértékét,
- a szakmai munkaképességet, valamint
- a rehabilitálhatóságot,
- a szakértői szerv rehabilitációs javaslata megállapításokat tartalmaz továbbá a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról is.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szakvélemény megérkezéséig az eljárását felfüggeszti, a komplex minősítés alapján elkészített szakvéleményhez kötve van.
Láthatjuk, hogy a komplex minősítés elvégzése bonyolult folyamat, a rehabilitációs szakértői szerv ezen minősítést a megkereséstől számítva 60 napon belül tudja elvégezni.

Együttműködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás
A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
- az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá
- teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.
A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:
- a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá
- a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit,
- az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint
- a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.
A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékos kereső tevékenységet folytat-e, hogy a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja-e a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.

A rehabilitációs járadékban részesülő személynek bejelentési kötelezettsége
Az együttműködés keretében a rehabilitációs járadékban részesülő személynek bejelentési kötelezettsége van az állami foglalkoztatási szerv felé:
- ha az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be,
- kereső tevékenységet folytat, vagy
- keresete, jövedelme megváltozott, illetve
- amennyiben a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.
Amennyiben a rehabilitációs megállapodás a járadékos személyét érintő, neki felróható ok miatt nem kerül megkötésre, vagy az abban foglaltaknak, illetőleg a bejelentési kötelezettségének a járadékos nem tesz eleget, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak az együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatti megszüntetését.

Az ellátás időtartama
A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjára visszamenőleg állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre. A feltételek bekövetkezése esetén a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az ellátás meghosszabbítható, vagy megszüntetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem haladhatja meg.

A rehabilitációs járadék folyósítására
A rehabilitációs járadék folyósítására külön szabályok nem kerülnek megállapításra, a folyósítás a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra előírt rendelkezések szerint történik.
Az ún. feketemunka esetén túlságosan szigorú szankció lenne az ellátás azonnali megszüntetése Ezért első esetben csupán a folyósítás 3 hónapig szünetel, és ezt követően, ismételt jogsértés esetén szűnik meg a rehabilitációs járadék.

Felülvizsgálat
A rehabilitációs járadék esetében a rokkantsági nyugdíjtól eltérően - tekintettel az ellátás viszonylag rövid időtartamára - rendszeres felülvizsgálatra nem kerül sor.
A törvény az eseti felülvizsgálat két változatát tartalmazza:
- Az első esetben a rehabilitációs járadékban részesülő személynek a bejelentése alapján az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a felülvizsgálatot, vagyis tulajdonképpen a komplex minősítés ismételt elvégzését, az egészségi állapotban történt tartós rosszabbodás esetén. Ekkor amennyiben a minősítés során megállapítható, hogy az egészségkárosodás mértéke a 79 %-ot meghaladja, vagy 50-79 %-os, de az érintett személy nem rehabilitálható, az ellátást meg kell szüntetni, és részére - kérelemre - rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
- A felülvizsgálat másik esete az, amikor olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője hivatalból kezdeményezheti a felülvizsgálatot.

Az ellátás megszűnése, megszüntetése
Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha
- a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,
- a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,
- az ellátás időtartama eltelt,
- a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
- kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal (nyugdíj-, egészségbiztosítási-, munkavállalói) csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,
- a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

A kereseti korlát túllépésének vizsgálata érdekében kerül bevezetésre az az új rendelkezés, amely szerint az állami adóhatóság a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a munkáltatói bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így rendelkezésre álló adatok birtokában valósulhat meg a kereset, jövedelem folyamatos figyelése, a jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése annak érdekében, hogy a valóban jogosultak részesüljenek az ellátásban.
Megszüntetési ok továbbá az az eset is, amikor a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

A rehabilitációs járadék igénylése
A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon, illetve a Tny. 3. §-ának (4) bekezdése szerint elektronikus úton lehet igényelni. A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni.

A foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó egyéb törvények módosítása:
A Munka Törvénykönyve, és a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó egyéb törvények kapcsolódó módosítása erősíti a munkaviszonyban (egyéb foglalkoztatási jogviszonyban) állók munkajogi védettségét a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama alatt. Ez fokozza a munkáltató rehabilitációs érdekeltségét is, és ezáltal javítja a rehabilitáció esélyeit, mivel a munkáltató a dolgozója rehabilitációjában annak kezdetétől fogva részt vehet.
A szabályozás értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama alatt. E felmondási védelem leteltét követően pedig rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt csak akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá.

A törvény hatálybalépése
A törvény a hatálybalépésre 2008. január 1-jét jelöli meg azzal, hogy az új rendelkezéseket a 2007. december 31-ét követően benyújtott rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék iránti igénybejelentés esetén kell alkalmazni.

Kötelező lesz-e a rehabilitációs járadék szerinti elbírálás azon személyek részére, akik rokkantsági nyugdíjasok, és 2008 évben kerül sor a felülvizsgálatukra?
A törvény hatálybalépésekor rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek részére kellő időt kell hagyni az új szabályok alkalmazására való felkészülésre, másrészt a személyi és tárgyi feltételek, valamint a komplex rehabilitáció rendszerének megteremtésével párhuzamos, fokozatos bevezetésre van szükség. Ennek megfelelően a törvényben foglaltak szerint az állományban lévő rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek 2008. évben esedékes felülvizsgálata során még nincs kötelezően előírva az úgynevezett komplex minősítés elvégzése. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyi kör vonatkozásában csak az egészségkárosodás mértéke alapján kerül megállapításra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, a rehabilitálhatóságot a rehabilitációs szakértői szerv még nem vizsgálja, ilyen alapon a rokkantsági nyugdíj ellátás nem kerülhet megszüntetésre.
Természetesen a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére ettől el lehet tekinteni, ebben az esetben komplex minősítésre kerül sor, és az érintett személy a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően lesz jogosult az ellátásra.
Tehát azok a személyek, akik már rokkantsági nyugdíjban részesülnek, és 2008. évben lesz esedékes a felülvizsgálatuk, nekik nem lesz kötelező a komplex minősítés elvégzése, tehát ilyen alapon a rokkantsági nyugdíjuk nem szűnhet meg.

Kötelező lesz-e a rehabilitációs járadék szerinti elbírálás azon személyek részére, akik aránylag közel vannak a reá irányadó öregségi korhatár betöltéséhez?
A fokozatos átmenetet biztosítja az a rendelkezés is, amely alapján annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig életkora alapján 10 éven belül eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, az egyéb feltételek teljesülése esetén rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani, de önként a rehabilitációs járadék megállapítását is kérheti.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi reá irányadó korhatárból, a 62 évből leszámítjuk a 10 évet, akkor 52 évet kapunk, tehát az 52 évet betöltött személynek rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani 2008. évtől, vagyis nem lesz számukra kötelező a rehabilitációs járadék.