Gazdasági társaság tagja többféle jogviszony alapján vehet részt a társaság tevékeny-ségében. Egyrészt a társaság a vele tagi jogviszonyban álló személlyel munkavégzés céljából munkaszerződést köthet. Ez esetben a tag jogaira és kötelezettségeire a Gt. 8.§ (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A tag munkavégzéséért a munkaszerződésében meghatározott munkabért kap.

Ha a tag munkavégzésére a társasággal kötött megbízási szerződés alapján kerül sor, akkor mögöttes szabályként a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tagot a munka elvégzéséért díjazás illeti, kivéve, ha a felek közötti viszonyból vagy az ügy természe-téből arra lehet következtetni, hogy az ügy ellátását a tag ingyenesen vállalta. 

Végül a tag tagsági jogviszonya alapján, az adott társaság tevékenységi köréhez tartozó tevé-kenységet személyes közreműködés formájában is elláthatja. Személyes közreműködés mód-ját, tartalmát és díjazását Kft. esetében a társasági szerződésben, Kkt. és Bt. esetében a társa-sági szerződésben vagy a tagok külön megállapodásában rögzíteni kell. A személyes közre-működéséért díjat mindhárom társasági formánál csak akkor kell fizetni, ha azt a felek előír-ták.

A tag személyes közreműködéseként  az ügyvezetési, illetve a Bt. és a Kkt. esetében az üzletve-zetési feladatok ellátására nincs lehetőség. Ez a pozíció a hatályos szabályozás szerint két féle jogviszonyban látható el: 
- munkaviszonyban (2007. szeptember 1. óta újra), amely esetben a tagot vezető tisztség-viselőként megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre fő szabályként a munkavi-szonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági tár-saság tagja, illetve a Kkt. és a Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja;
- vezető tisztségviselő társasági jogi jogviszony keretében is elláthatja tevékenységét, mely esetben a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő jogviszonyára - a Gt.-ben nem szabályozott kérdésekben - a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Hogy adott társaságnál melyik megoldást alkalmazzák, a társasági szerződésben célszerű rög-zíteni.  
     
A biztosítási kötelezettség

Magánszemély tulajdona valamely gazdasági társaságban, önmagában még nem keletkeztet számára társadalombiztosítási jogviszonyt. Ha a társasági szerződés nem írja elő a tag részére a személyes közreműködés kötelezettségét és a tag ténylegesen nem is vesz részt a társaság tevékenységében, akkor a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) szerint nem keletkezik biztosítási kötelezettsége. Az csak akkor keletkezik, ha a tag a társa-ságban valamilyen formában munkát végez, vagy a társasági szerződés a személyes közremű-ködés kötelezettségét a tag számára előírja.
-    A tagsági jogviszony alapján közreműködő tag esetében a biztosítási kötelezettség a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől annak megszűnéséig tart.
-    Ha a gazdasági társaság tagja munkaviszonyt létesít a társasággal, a biztosítási kötele-zettség a tag munkaviszonyának létesítésétől annak megszűnéséig folyamatosan fennáll.
-    Megbízási jogviszony esetében azonban a megbízási, azaz a biztosítási jogviszony fennállása önmagában még nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget. A megbízott tag-nak ugyanis nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, ha a megbízási jogviszony alapján vég-zett személyes munkavégzéséből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. A biztosí-tási kötelezettség fennállását havonta kell elbírálni, és az ugyanannál a foglalkoztatónál a nap-tári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Járulékot tehát csak akkor kell fizetni, ha a tag a megbízásban vállalt feladat ellátásáért jelenleg legalább havi 20.700,- Ft jövedelmet szerez.

Ha a társaság tagja egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban is áll, biztosítási kötele-zettségének fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség járulékfizetési kötelezettséget teremt, mind a tag, mind a társaság számára. A járulékalap, illetve a járulékok neme és mértéke jogviszonyonként eltérő lehet.  A Tbj. törvé-nyen kívül más jogszabályok is meghatározhatnak járulékfizetési kötelezettséget.

Ha a gazdasági társaság tagjának a fentiekből eredően és egyébként járulékfizetési kötelezett-séget keletkeztető jogviszonya nincs, magánszemélyként havi 4350,- Ft egészségügyi szolgál-tatási járulékot köteles fizetni (naptári napokra 145 Ft). A Tbj. tv. 39.§ (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (egyéb jogcímek: e törvény 16.§ (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. §-a szerinti esetek, ill. személyek).

Új elem a korkedvezmény-biztosítási járulék, az arra kötelezetteknek azt is fizetniük kell.

Járulékfizetés szabályai az egyes jogviszonyokban 

A társas vállalkozói jogviszony
A társaság tagi jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja a Tbj. tv. szerint társas vállalkozónak minősül.
- a gazdasági társaság a társas vállalkozónak e jogviszonya alapján kifizetett javadalma-zása után köteles 29%-os társadalombiztosítási járulékot (24% nyugdíj-biztosítási járulék és 5% egészségbiztosítási járulék) fizetni. A fizetendő járulékot a tag személyes közreműködésé-re tekintettel, részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után kell megállapítani. Ha tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társaság a tag tényleges járulékalapot képező jövedelmének feltüntetésével, az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem (legalább a minimálbér) alapulvételével fizeti meg.
A társadalombiztosítási járulékon felül a társaság köteles (a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79.§ (2) bekezdésében meghatározott bérköltség után) fizetni a szakképzési hozzájá-rulást (1,5%). A társaság e tagja után 1950 Ft/hó összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is fizet. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes időtarta-ma alatt, e hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni (65 Ft/nap). 
- a társas vállalkozó 9,5 % mértékű nyugdíjjárulék és 6 % mértékű egészségbiztosítási járu-lék fizetésére kötelezett.  A járulékalap megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, abba bele nem értve a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
- a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme után 4% mér-tékű vállalkozói járulék fizetésére is köteles.

Munkaviszony

Ha a gazdasági társaság tagja munkaviszonyban áll a társasággal, foglalkoztatójának a társaság minősül.
- a gazdasági társaság e tag járulékalapot képező jövedelme után 29% társadalombiztosí-tási járulékot (nyugdíjbiztosítási járulék 24%, egészségbiztosítási járulék 5%) köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulékon kívül a társaság munkaadói járulékot (3%), szakképzési hozzájárulást (éves bruttó munkabér 1,5%-a), valamint tételes egészségügyi hozzájárulást (1950 Ft/hó) fizet.  A biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta, leg-alább a minimálbér kétszerese – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köte-les megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulék-alapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
- a munkaviszonyban lévő tag a járulékalapot képező jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulé-kot (magán-nyugdíjpénztár tagsága esetén 8% tagdíj és 1,5% nyugdíjjárulék), és 6% egész-ségbiztosítási járulékot (4% természetbeni+ 2% pénzbeli), valamint a bruttó munkabérének 1,5%-át kitevő munkavállalói járulékot fizet.

Megbízási jogviszony

- a megbízási jogviszonyban álló tag tárgyhavi jövedelme után a társaság (amennyiben a tag e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%-át eléri) társadalombiztosítási járulékot (29%), azon kívül tételes egészségügyi hozzájárulást (1950 Ft), és szakképzési hozzájárulást (1,5%) köteles fizetni. (Ha a jövedelem kifizetése idő-szakonként vagy a tevékenység befejezését követően történik, és a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a minimálbér 30%-át, a tételes egészségügyi hozzájárulást ekkor is havonta kell megfizetni.)
- a megbízási jogviszonyban álló tag (amennyiben az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%-át eléri) nyugdíjjárulékot (9,5%) és egész-ségbiztosítási járulékot (6%) köteles fizetni. 

 - ha a megbízási jogviszonyban álló tag tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, a társaság a tag után százalékos egészségügyi hozzájárulást (11%) és szakképzési hozzájárulást köteles fizetni.
 - ha a megbízási jogviszonyban álló tag tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, a tagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Azonban, ha a tagnak e megbízási jogviszonyon kívül nincs más, biztosítási kötelezettséget is keletkeztető jogviszonya, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles az egész-ségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni (4350,- Ft/hó, v. naptári napokra 145 Ft).
 
Több biztosítási jogviszonyban álló tag járulékfizetésére vonatkozó szabályok
Ha a tag egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban is áll, a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjáru-lékot, és az egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen, azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizeti. (2008-ban a járulékfizetési felső határ napi 19 500 Ft, évi 7 137 000 Ft)

Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, a további jogviszonya alapján nem köteles fizetni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2%).

Ha a tag egyszerre több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, akkor az előírt -  a minimálbér kétszereseként meghatározott - minimum járulékalapot csak az egyik jogviszonyában kell figyelembe venni. (A tag évente egy alkalommal - január 31-ig – nyilat-kozik arról, hogy melyik társaságban.) A további társaságoknál csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékokat. A fenti esetben a vállalkozói járulékot is ebben a választott  társaságban kell megfizetnie.

Abban az esetben, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítá-si járulékot és nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkavi-szonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Ha a társas vállalkozó a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, nem köteles vállalko-zói járulék fizetésére.

Ha a magánszemély tag egyidejűleg több jogviszonyban is áll, tételes egészségügyi hozzájárulást csak az egyik jogviszonya után kell megfizetni. Ennek alapján, ha a tag legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, további jogviszonya alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. (A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbí-rálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbér összegét.) Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget abban a jogviszonyban kell teljesíteni, ahol a leghosszabb a munkaidő, illetve ha a munkaidő tartama alapján a jogviszonyok között nem lehet különbséget tenni, akkor abban, ahol a tag magasabb jövedelmet szerez, ha pedig a munkaidő és a jövedelem is megegyezik, akkor ab-ban a jogviszonyban kell, amelyik korábban jött létre.  

Nyugdíjas tag járulékfizetési kötelezettsége

- A társaság a vele munkaviszonyban álló, nyugdíjas tagja után ugyanazokat a járulékokat köteles fizetni, mint a nem nyugdíjas foglalkoztatottja esetében. Ez alapján a társaság köteles társadalombiztosítási járulékot, tételes egészségügyi hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, és munkaadói járulékot fizetni. 
-  Munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas tag munkaviszonyából származó jövedelme után a 9,5% nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztártagság esetén is) és 4% természetbeni egészségbiztosítás járulék fizetésére köteles. Ha azonban a tag nyugdíjfolyósítása szünetel, a szünetelés idejére köteles a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is.
Munkaviszonyban lévő nyugdíjas tagnak munkavállalói járulékfizetési kötelezettsége nincs.  

- A társaság tevékenységében személyesen közreműködő nyugdíjas tag kiegészítő tevé-kenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Esetében minden érintett társaság egészség-ügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek összege havonta 4350,- Ft (v. naptári na-ponként 145 Ft). Mivel e tag a törvény szerint nem minősül biztosítottnak, a társaságnak tár-sadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Emellett a társaság köteles tételes egészségügyi hozzájárulást, és szakképzési hozzájárulást fizetni.
- A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján 9,5% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztártagság esetén is) fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jöve-delem. Vállalkozói járulék fizetésére nem kötelezett. 

- Ha a nyugdíjas tagot a társaság megbízás keretében foglalkoztatja, járulékfizetési köte-lezettség csak a minimálbér 30%-t elérő járulékalapot képező jövedelem szerzéskor keletke-zik. Ez esetben a társaság társadalombiztosítási járulékot, tételes egészségügyi hozzájárulást, és szakképzési hozzájárulást köteles fizetni.
- A tag megbízásból származó jövedelme után 9,5% nyugdíjjárulékot, és a 4 %-os termé-szetbeni egészségbiztosítási járulékot fizeti.