j�rand�s�g�t, �s ezt k�teles bejelenti az Ad�- �s P�nz�gyi Ellen�rz�si Hivatalnak (APEH) is. Igaz, ez a korl�toz�s a 62. �let�v el�r�s�vel megsz�nik, azokra pedig, akik 2007. december 31-�n m�r saj�t jog� nyugd�jasok voltak, a szab�ly csak 2010-t�l vonatkozik, felt�ve, hogy 2010. janu�r 1-j�ig sem �rik el a 62 �ves kort.

Szint�n tavalyi szigor�t�s, hogy a nyugd�jas munkav�llal� k�teles 4 sz�zal�kos eg�szs�g�gyi, valamint 9,5 sz�zal�kos nyugd�jj�rul�kot fizetni. Igaz, ezzel p�rhuzamosan emelkedik a nyugell�t�sa is, m�gpedig a j�rul�kalapot k�pez� havi j�vedelem f�l sz�zal�k�val. Az id�skori j�rand�s�g emel�s�re azonban nem automatikusan ker�l sor, a k�relmet a lak�hely szerint illet�kes region�lis nyugd�j-biztos�t�si igazgat�s�gon kell beny�jtani. A sz�ks�ges nyomtatv�ny el�rhet� az Orsz�gos Nyugd�j-biztos�t�si F�igazgat�s�g honlapj�n is. Fontos megjegyezni, hogy az emel�s nem j�r annak, aki nem fizet nyugd�jj�rul�kot, vagyis e lehet�s�g nem adott t�bbek k�z�tt az egyszer�s�tett k�zteher-visel�si hozz�j�rul�s szerint ad�z�k, valamint azon egy�ni v�llalkoz�k r�sz�re, akik az adott �v sor�n nem rendelkeztek kiv�ttel, vagy evaalapjuk nulla volt.

A "sima" nyugd�jasokkal szemben k�t �v halad�kot kaptak a rokkantnyugd�jasok, n�luk ugyanis 2009. janu�r 1-j�ig hat�lyosak a r�gi szab�lyok. Ezek szerint a rokkants�gi vagy baleseti rokkants�gi nyugd�jban r�szes�l� csak akkor k�teles jelezni a hat�s�goknak a munkav�llal�s t�ny�t, ha t�ls�gosan sokat keres. Igaz, ekkor az � eset�ben is megsz�nik a nyugd�j foly�s�t�sa.

A "sok" a jogszab�lyok szerint olyan rendszeres, legal�bb n�gy h�napon kereszt�l fenn�ll� keresetet jelent, amely l�nyeg�ben nem t�r el att�l a j�vedelemt�l, amelyet a mag�nszem�ly a megrokkan�sa el�tti munkak�r�ben rokkants�g n�lk�l k�zhez kapott vagy kapna. A k�t kereset k�z�tti elt�r�s maximum 20 sz�zal�k lehet. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik m�r 2007. december 31-�n ilyen st�tusban voltak. Ugyanakkor ebben a k�rben sem k�v�ncsi az APEH a rokkantnyugd�jas j�vedelm�re akkor, ha a mag�nszem�ly nem napi nyolc �r�ban, hanem r�sz- vagy legal�bbis a kor�bbin�l alacsonyabb munkaid�ben tev�kenykedik. Ekkor mind a kereset�t, mind a nyugd�j�t felveheti, korl�toz�s n�lk�l.

Ism�t m�s szab�lyoz�s vonatkozik azonban azokra, akik m�r az id�n r�szes�ltek rokkants�gi nyugd�jban. Amennyiben �k v�llalnak munk�t, azt m�r nem n�zik a hat�s�gok, hogy ez a tev�kenys�g rendszeres-e, vagyis hosszabb-e n�gy h�napn�l. Itt m�r kiz�r�lag a j�vedelemnek van szerepe, j�rand�s�g�t ugyanis bizonyos esetekben a rokkantnyugd�jas is k�teles megsz�ntetni. A felt�telek itt is �sszetettek. El�sz�r is ki kell sz�molni, hogy hat egym�s ut�ni h�napon kereszt�l a nyugd�jasnak mennyi keresete sz�rmazik tev�kenys�g�b�l, ebb�l le kell vonni a szem�lyi j�vedelemad� �s a j�rul�kok �sszeg�t, �s ki kell sz�molni az egy h�napra es� �tlagos keresetet. Amennyiben ez az �sszeg nagyobb a rokkants�gi nyugd�j alapj�t k�pez� �tlagos kereset 90 sz�zal�k�n�l vagy annak a nyugd�jemel�sek hat�s�ra megemelkedett adott �vi �sszeg�n�l, akkor a j�rand�s�g foly�s�t�sa megsz�nik. Kiv�ve, ha az �gy kapott kereset nem �ri el a minim�lb�r m�rt�k�t, vagyis az id�n havi 69 ezer forintot. Ez ut�bbi esetben ugyanis nem sz�ks�ges a rokkants�gi nyugd�j sz�neteltet�se