A) A foglalkoztat� �ltal meg�llap�tott �s foly�s�tott t�rsadalombiztos�t�si ell�t�s, valamint szoci�lis ell�t�snak nem a foglalkoztat�t terhel� �sszege.

Nyilv�nval�, hogy a foglalkoztat� �ltal foly�s�tott - gondoljunk csak a kifizet� helyekre - t�rsadalombiztos�t�si ell�t�sok nem k�pezhetnek j�rul�k alapot, hiszen pl. az �tik�lts�g-t�r�t�s vagy t�pp�nz ut�n nem kell j�rul�kot fizetni. (B�r ez ut�bbi eset�ben a 29 sz�zal�kos m�rt�kkel jobban j�rna a foglalkoztat�, mint az egyharmados t�pp�nz-hozz�j�rul�ssal.)

B) A (t�teles EHO fizet�s�re k�telezett) foglalkoztat� az �nk�ntes k�lcs�n�s biztos�t� p�nzt�rba a tag jav�ra havonta fizetett tagd�j �sszeg�nek az r�sze, amely havonta nem haladja meg: - nyugd�jp�nzt�ri befizet�s eset�n a t�rgyh�napot megel�z� h�nap els� napj�n �rv�nyes minim�lb�r 50 sz�zal�k�t, - eg�szs�g, illetve �nseg�lyez� p�nzt�r eset�n pedig a t�rgyh�napot megel�z� h�nap els� napj�n �rv�nyes minim�lb�r 30 sz�zal�k�t, illetve munk�ltat�i nyugd�jint�zm�nybe t�rt�nt befizet�s eset�n a minim�lb�r 50 sz�zal�k�t.

Ezzel a ponttal az �nk�ntes p�nzt�ri (illetve a gyakorlatban m�g nem l�tez�, de a 2007. �vi CXVII. t�rv�ny alapj�n lehet�s�gg� v�lt) munk�ltat�i nyugd�jint�zm�nybe t�rt�n� foglalkoztat�i befizet�sek j�rul�kmentess�g�t garant�lja a jogalkot�. Ennek munkaviszony eset�ben nincs jelent�s�ge, hiszen az eml�tett juttat�sok a fenti �sszeghat�rig egyben SZJA mentesek, teh�t eleve nem k�peznek j�rul�kalapot. Ha nem munkaviszonyr�l, hanem m�s munkav�gz�sre ir�nyul� jogviszonyr�l van sz� (pl. t�rsas v�llalkoz�), akkor a foglalkoztat�i tagd�j-hozz�j�rul�s j�vedelemnek min�s�l ugyan, de nem j�rul�kalap.

C) A szerz�i jogi v�delem, tal�lm�nyi szabadalmi oltalom, v�djegyoltalom, f�ldrajzi �rujelz�k oltalma, mintaoltalom alatt �ll� m�, alkot�s, valamint az �j�t�s hasznos�t�s�ra ir�nyul� felhaszn�l�si, hasznos�t�si, haszn�lati szerz�d�s alapj�n a vagyoni jog (v�delem alatt �ll� jog, oltalmi jog) felhaszn�l�s�nak ellen�rt�kek�nt kifizetett d�j.

A jogok felhaszn�l�s�nak az ellen�rt�kek�nt kifizetett d�jaz�s teh�t nem j�rul�k (hanem sz�zal�kos EHO!) alap, �m ha ugyanezen szerz�d�sek alapj�n munkav�gz�sre tekintettel is sor ker�l kifizet�sre, akkor azon �sszeg alapj�n az �rintett biztos�t�si k�telezetts�g�t a megb�z�sra vonatkoz� szab�lyok alkalmaz�s�val kell elb�r�lni.

D) A k�sedelmes teljes�t�s miatt fizetett kamat,

SZJA szempontb�l a kamat osztja annak az �sszegnek a sors�t, amire tekintettel kifizett�k. Teh�t elmaradt munkab�r eset�n fizetend� kamat b�rnek min�s�l. Ennek ellen�re nem j�rul�kalap. A rendelkez�s 2008. janu�r 1-j�t�l ker�lt a Tbj-be. Ezt megel�z�en sem kellett a kamat ut�n j�rul�kot fizetni, amiatt, hogy kifizet�s�re nem biztos�t�si k�telezetts�ggel j�r� jogviszony alapj�n ker�l sor.

C) J�vedelmet p�tl� k�rt�r�t�s (k�rt�r�t�si j�rad�k)

Ezzel a t�tellel is id�n janu�r 1-j�t�l b�v�lt a j�rul�kalapot nem k�pez� j�vedelmek k�re. SZJA szempontj�b�l a j�vedelmet p�tl� k�rt�r�t�s b�rnek min�s�l, illetve nyugd�jas eset�ben ad�terhet nem visel� j�rand�s�gnak.

Term�szetesen e n�gy t�telen k�v�l m�g egy sor olyan juttat�s van, amely ut�n nem kell j�rul�kot fizetni. Ezekeket azonban nem a Tbj. t�rv�ny tartja kiv�telk�nt sz�mon, hanem az Szja.tv. rendelkez�sei szerint ad�mentesek, vagy egy�b, illetve olyan k�l�nad�z� j�vedelemnek min�s�lnek, amelyek j�rul�kalapk�nt eleve nem j�hetnek sz�ba.

�s v�g�l: att�l, hogy egy juttat�s j�rul�kalapot k�pez, egy�ltal�n nem biztos, hogy kell is ut�na j�rul�kot fizetni. Ehhez m�g a felt�telnek teljes�lnie kell, nevezetesen, hogy a kifizet�sre biztos�t�si k�telezetts�ggel j�r� jogviszony alapj�n ker�lj�n sor.