A törvény 7.§. (1) bekezdésének "f" pontja értelmében a társasági adó alapját csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy fejlesztési tartalék csak nyereséges cégnél képezhető.

Az adóalap-kedvezmény feltétele, hogy a fejlesztési tartalék összegét már az adóévi beszámoló mérlegében át kell vezetni az eredménytartalékból a lekötött tartalékba (T 413. - K 414.). Ha ezt elfelejtettük például a 2007. évi mérlegben, akkor nincs fejlesztési tartalékunk, és 2007-ben jogosulatlanul csökkentettük adóalapunkat.

Az átvezetett összeg 2008-tól nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredmény 50%-át, de ettől függetlenül adóévenként maximum 500 millió forint lehet. A lekötést követő négy adóévben kell megvalósítani az elkülönített összegnek megfelelő mértékű beruházást/beruházásokat. Természetesen már a következő évben is felhasználható, a beruházások "elhúzása" nem szabály.

Az adózó által meghatározott fejlesztési tartalék összegét - a törvényben megszabott korlátok között - abban az esetben is le lehet kötni, ha nincs eredménytartaléka, vagy nem elegendő nagyságú. Tehát az eredménytartalék negatívvá is válhat.

A fejlesztési tartalék technikai elkülönítése, - mely nem jelent pénzügyi elkülönítést, vagyis azt, hogy ezt a pénzt csak beruházásra használjuk, - lényegében egy ígérvény arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező négy évben összesen ilyen összegű fejlesztést fogunk végrehajtani. Tehát ilyenkor a későbbi évekre képez tartalékot a gazdálkodó, amelyet a számvitelben lekötött tartalékként kell kimutatni. Ezt a lekötött tartalékot akkor és olyan mértékben lehet feloldani az eredménytartalékkal szemben (T 414. - K 413.), amikor és amilyen összegben a beruházást a vállalkozás a könyveiben elszámolta (161, 466, - K 455.). Tehát, ha beszereztünk egy tárgyi eszközt, annak bekerülési értékével megegyező összegű lekötött tartalék oldható fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne olyan beruházásunk, melynek értéke nem teljes egészében a fejlesztési tartalékot terheli.

A feloldással a fejlesztési tartalék megszűnik. Az adóalap-kedvezményhez (feloldáshoz) nem szükséges a beruházás üzembe helyezése, csupán a megvalósítása.

Az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel

- a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,

- a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint

- az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve 2008-tól a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

A számviteli törvény értelmében, nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Ezen kívül, nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházások bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Ezért az immateriális javak beszerzése itt nem kerülhet szóba, mert az nem beruházás.

Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után, az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól, a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A fejlesztési tartalék terhére megvalósított beruházás üzembe helyezésétől kezdődően elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Tehát a fejlesztési tartalék képzését követő négy adóévben nem számolhatunk el a társasági adóalap meghatározása során csökkentő tételként a társasági adótörvény szerinti amortizáció összegét azon eszközökre, melyeket a lekötött tartalék feloldásával valósítottunk meg. Ezért is szokták ezt az adóalap-kedvezményt előrehozott értékcsökkenési leírásként emlegetni, hiszen a képzés évében nem fizettünk ezen összeg után adót.

A számviteli törvény szerint meghatározott értékcsökkenési leírás mértékét, módszerét, elszámolását azonban nem érinti a fejlesztési tartalék képzése. A beruházás üzembe helyezésének időpontjától a számvitel szerinti értékcsökkenés elszámolását meg kell kezdeni. Az így elszámolt költség pedig növeli a társasági adó alapját. (Például: T 57. - K 139.)

Amennyiben az adott tárgyi eszköz bekerülési értékének csak egy részét fedeztük fejlesztési tartalékból, akkor a másik része után nem csak a számvitel szerinti, de a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás is elszámolható. Mégpedig rögtön az üzembe helyezés napjától a számított nyilvántartási érték alapján.

Célszerűnek látszik a fejlesztési tartalékot olyan beruházásokra felhasználni, amelyeknek a társasági adótörvény által megengedett értékcsökkenési leírása alacsony kulcsú.

Példa: Egy gazdasági társaság raktár építését határozta el, melynek várható kivitelezési összege 8 millió forint volt. Ezért fejlesztési tartalékot képzett 2006. évben 5 millió forint összegben, amellyel csökkentette a társasági adó alapját. A 2006. évi nyeresége csak 5 millió forint fejlesztési tartalék képzését tette lehetővé, hiába tudta, hogy a tervezett beruházás összege nagyobb lesz. Az 5 millió forintot az eredménytartalékból a lekötött tartalékba ilyen címen átvezette, mely a 2006. évi mérlegben szerepel. A beruházást 2007-ben kezdte el, de csak 2008-ban fejezte be, és 2008. november 30-án aktiválta. A beruházás teljes bekerülési értéke 8,5 millió forint volt, amelyből 4,5 millió forint értékű beruházás valósult meg 2007-ben. A fejlesztési tartalékot ehhez a beruházáshoz rendelte hozzá.

Mivel a kérdéses beruházás a társasági adótörvény 7.§-ának (15) bekezdésében körülírt beruházásnak tekinthető, a 2006-ban képzett 5 millió forint értékű fejlesztési tartalékból már 2007-ben feloldható, 4,5 millió forint, hiszen a mérlegben ez már beruházásként szerepel.

A beruházással megvalósult raktár aktiválásakor az adózó a társasági adótörvény szerint az értékcsökkenési leírást a bekerülési értékre vetítve állapítja meg, azaz 8,5 millió Ft-ra. A társasági adótörvény 1. számú mellékletének 12. pontja szerint azonban az adózás előtti eredményt csökkentően elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni azt az összeget, amelyet az adott eszközhöz kapcsolódóan a társaság a képzett fejlesztési tartalékból feloldott (ez példánkban 5 millió Ft). Ebből következően az aktiválást követően a társasági adóalap csökkentéseként csak 3,5 millió forint számolható el értékcsökkenési leírásként a társasági adó rendszerében.

Amennyiben a fejlesztési tartalék képzése már megtörtént, - például 2007. december 31-én, - akkor, ha a 2008. évi társasági adóbevallásunkban igénybe kívánjuk venni a TaO tv. 7.§. (1) bekezdésének "zs" pontjában szereplő kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét, akkor ezt megtehetjük minden további nélkül úgy, hogy a beruházási adóalap-kedvezmény elszámolása mellett, a már elkülönített fejlesztési tartalékot is feloldjuk ugyanezen összegben. Természetesen alapvető kritérium, hogy mindkét kedvezmény összes előírt feltételének megfeleljünk ebben az esetben!