Beruházási adóalap-kedvezményként a társasági adóalap csökkenthető, az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál,

- a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint

- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá

- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint

- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke összegével.

Ezt az adóalap-kedvezményt az adózó

a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

b) nem alkalmazhatja

- az üzemkörön kívüli ingatlan,

- az ültetvény bekerülési értékére,

- az üzemkörön kívüli ingatlan, ill. az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint

- a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre már alkalmazta a beruházási adóalap-kedvezményt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásait figyelembe véve üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek nincsenek a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben (például lakóépületek, szociális, kulturális, sport- és gyermekintézmények, üdülő stb.).

Annak megállapításához, hogy egy új ingatlan közvetlenül vagy közvetve szolgálja a vállalkozási tevékenységet, az ingatlan használatával kapcsolatos összes körülményt figyelembe kell venni. Például egy kereskedelmi egység logisztikai központjánál a parkoló, az áru ki- és berakodásához szükséges tároló- és rakodóterületek, a belső közlekedési út a kereskedelmi egység működéséhez szükségesek, így azok nem minősíthetők üzemkörön kívüli ingatlannak.

Ugyanakkor az EU-s de minimis rendelet 1. cikk 1. g) pontja kizárja a beruházási adóalap-kedvezmény alkalmazási köréből a kereskedelmi fuvarozás területén működő vállalkozásoknak a teherszállító járművek megvásárlásához nyújtott támogatásokat.

Ennek alapján tehát a fuvarközvetítéssel is foglalkozó adózó tehergépjármű beruházáshoz kapcsolódóan nem veheti igénybe a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményt.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. § (3) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában átalakulás esetén a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. E rendelkezésre is tekintettel a jogelődnek amiatt nem kell megemelnie az adózás előtti eredményét, hogy az átalakulás során az az ingatlan, amelyre a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján beruházási adóalap-kedvezményt érvényesített, az átalakulás során átkerül például a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonába. Ilyenkor ugyanis nem a társasági adóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdés ud) pontjában felsorolt valamely eset (természetbeni juttatásként történő átadás, értékesítés, apportálás, térítés nélküli átadás) megvalósulásáról van szó. Az adózás előtti eredménynövelési kötelezettség a kiválással létrejövő gazdasági társaságot terheli, de csak akkor, ha - a jogelődnél eltelt időt is beszámítva - bekövetkezik a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontjában szabályozott bármely eset, függetlenül attól, hogy az adóalap-kedvezményt, nem ő, hanem a jogelőd gazdasági társaság érvényesítette.

A beruházási adóalap-kedvezmény tehát egy idő elteltéig nem tekinthető véglegesnek.

A társasági adó alapját növeli azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés "zs" pontja alapján elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese,

- amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

- amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

- amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

- amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban,

azzal, hogy a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén a négyéves határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.

A kis- és középvállalkozások által igénybe vett beruházási adóalap-kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek az általános társaságiadó-kulccsal (a pozitív adóalap 16 százaléka) számított értéke azonban az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A társasági adóbevallásban szereplő választást utólag nem lehet megváltoztatni. A benyújtott adóbevallás önmagában attól, hogy az adózó nem élt valamilyen, a számára jogszabályban biztosított kedvezménnyel, nem tekinthető hibás bevallásnak. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőségével jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változatná meg. A Tao. tv.7. § (1) bekezdés "zs" pontjában foglalt "ha igénybe kívánja venni a kedvezményt" fordulata, egy ilyen választási lehetőséget fejez ki az adózó számára, ezért az adózónak az a döntése, miszerint nem kívánja igénye venni a kedvezményt, egy olyan elkötelezés, amelynek megváltoztatását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49.§-ának (1) bekezdése egyértelműen kizár.

A beruházási adóalap-kedvezmény - amennyiben minden feltétel teljesül, - együttesen is alkalmazható a fejlesztési tartalék kedvezményével, és ez utóbbit már az előző év végén elkülönítettük.