Az ezekkel kapcsolatos t�rsadalombiztos�t�si k�telezetts�gek elb�r�l�s�n�l �ltal�ban az adott juttat�s szem�lyi j�vedelemad� szerinti meg�t�l�s�b�l kell kiindulni. E szerint az ilyen juttat�s min�s�lhet:
- munkab�rnek,
- ad�k�teles term�szetbeni juttat�s�nak vagy
- ad�mentes term�szetbeni juttat�snak.

Kezdj�k az ut�bbival. Amennyiben a nem p�nzbeli juttat�s ad�mentes term�szetbeni juttat�snak min�s�l (Szja. tv. 69. �, illetve 1. sz�m� mell�klet 8. alpontja.) j�rul�kfizet�si k�telezetts�g fel sem mer�lhet. Pontosabban egy esetben m�gis, hiszen amennyiben bizonyos ad�mentes term�szetbeni juttat�sok egy�ttes �sszege �ves szinten el�ri a 400 ezer forintot (vagy nem teljes �vben fenn�ll� jogviszony eset�n ennek ar�nyos r�sz�t), akkor az ezt meghalad� �sszeg l�nyegeg�ben ad�k�teles term�szetbeni juttat�sk�nt "viselkedik", amit ad�k�teles b�ren k�v�li juttat�snak nevez�nk. (Szja.tv. 71.�)

Az ad�k�teles term�szetbeni juttat�s �s az ad�k�teles b�ren k�v�li juttat�s ut�n a kifizet�nek 54 % szem�lyi j�vedelemad�t kell fizetnie. Ezen t�lmen�en a munk�ltat�t�nak az adott juttat�s ad�alapk�nt meghat�rozott �rt�k�nek szem�lyi j�vedelemad�val n�velt �sszege ut�n meg kell fizetnie a 29 sz�zal�kos t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kot.

P�ld�ul egy 80 ezer forint �rt�ket k�pvisel� �d�l�si csekk eset�n az ad�alapk�nt meghat�rozott �rt�k 80.000 - 69.000 = 11.000 forint. Ez ut�n fizeti meg a kifizet� a munk�ltat� az 54 % szem�lyi j�vedelemad�t �s 11.000 x 1,54 = 16.940 forint ut�n a 29 sz�zal�kos t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kot.

A term�szetbeni juttat�s viszont soha nem alapja nyugd�j- vagy eg�szs�gbiztos�t�s j�rul�knak.

Folytatva a p�ld�t, amennyiben a c�g ugyanezen dolgoz� h�zast�rs�nak (aki egy�bk�nt nem alkalmazottja) is juttat �d�l�si csekket, akkor az ad�k�teles r�sz ut�n az 54 % SZJA mellett 11.000 x 11 % sz�zal�kos eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�st kell, hogy ler�jon. (Mert: j�rul�kfizet�s csak a biztos�t�si k�telezetts�ggel j�r� jogviszony alapj�n t�rt�n� kifizet�sek, juttat�sok ut�n keletkezhet, illetve a sz�zal�kos EHO alap meg�llap�t�sa sor�n nem kell az ad�alapot az SZJA �sszeg�vel n�velni.)

V�g�l vannak olyan nem p�nzbeli juttat�sok, amelyek munkab�rnek min�s�lnek. �s itt nem csak a term�szetbeni munkab�rre kell gondolnunk. (Munkaviszonyra vonatkoz� szab�ly term�szetbeni munkab�rt �llap�that meg olyan �rucikkben vagy szolg�ltat�sban, amely a munkav�llal� �s csal�dtagjai sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�hez j�rul hozz�. Ez munkab�r a p�nzben meghat�rozott munkab�r h�sz sz�zal�k�t nem haladhatja meg.)

A b�rnek min�s�l� juttat�sok ut�n a foglalkoztat�nak meg kell fizetnie a 29 sz�zal�kos tb. j�rul�kot �s az �ltal�nos szab�lyok szerint le kell vonnia az egy�ni j�rul�kokat.

Ebben a helyzetben a foglalkoztat� a biztos�tottat terhel� j�rul�kot (tagd�jat) akkor is k�teles megfizetni, ha a j�rul�kk�telezetts�g a nem p�nzbeli j�vedelmet terheli, illet�leg ha arra a t�rgyh�napban juttatott p�nzbeli kifizet�s nem ny�jt fedezetet, azt�n majd a munkab�rb�l t�rt�n� levon�sra vonatkoz� szab�lyok szerint a biztos�tott munkab�r�b�l vagy egy�b juttat�s�b�l levonhatja.

P�ld�ul egy t�pp�nzen l�v� munkav�llal� utalv�ny form�j�ban beiskol�z�si seg�lyt kap. A juttat�sr�l kider�l, hogy nem felel meg az ad�mentess�g k�vetelm�nyeinek, mert (p�ld�ul) a gyermek ut�n m�r nem j�r csal�di p�tl�k.

A 20 ezer forintos �rt�k munkab�rnek tekintend�, ami ut�n meg kell fizetnie a c�gnek az eml�tett j�rul�kokat, �s majdan a munkav�llal� leend� b�r�b�l hozz�juthat az �ltala megel�legezett egy�ni j�rul�kokhoz.