2009. február elsejétől változik a hivatali, üzleti utazás fogalma.

Az új fogalom az Szja tv. 3.§ 10.pontja alapján: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, továbbá az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

A kiküldetési rendelvény fogalma

Az értelmező rendelkezések között került megfogalmazásra a kiküldetési rendelvény fogalma is (3.§ 83. pont) mely szerint: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések, betartásával megőrzi.
Korábban csak a munkáltatók által volt alkalmazható a kiküldetési rendelvénnyel való elszámolás, de e rendelvényt a jövőben minden kifizető alkalmazhatja. A jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja a kiküldetési rendelvény szerinti kilométer távolság az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 9/km általános személygépkocsi normaköltség alapján kifizetett összeget. A gyakorlatban ez azt is jelenti, ha a magánszemély a jövőben a saját személygépkocsiját hivatali, üzleti célból  használja és a kifizető erre tekintettel  a költségtérítést nem kiküldetési rendelvény alapján téríti meg a magánszemélynek hanem pl. költségátalányt fizet, akkor e magánszemélynek cégautóadó fizetési kötelezettsége is lesz.

Abban az esetben, ha a kifizető kiküldetési rendelvény alapján téríti meg a magánszemély költségét a személygépkocsija hivatali, üzleti célú használatára tekintettel és a kilométerenkénti 9 forintnál többet ad, akkor nem kell cégautó adót fizetnie, ha a felettes részt leadózza annak jogcíme szerint. Amennyiben e bevételével szemben a költségeit tételesen elszámolja, akkor cégautó adót is kell fizetnie.

Abban az esetben, ha a kifizető az úthasználati díjat is megtéríti, akkor - a kiküldetésre tekintettel, vagy esetleg arra az esetre, ha költségátalányt fizet a magánszemélynek a saját személygépkocsija hivatali célú használatára tekintettel - a „matrica” juttatása nem tekinthető adóztatható körülménynek a Szja-törvény 4.§ (1) bekezdése alapján. Egyébként nem kifogásolható az sem, ha a magánszemély a kifizető nevére kéri a „matrica” vásárlásakor a számlát