Bajnai Gordon elmondta: a rosszabb n�veked�s nagyobb egyens�lyhi�nyt jelent, ez�rt �j l�pesekre van sz�ks�g, amelyek hossz� t�vra biztos�tj�k, hogy Magyarorsz�g stabil gazdas�g legyen.

A korm�ny ez�rt a k�zszf�r�t, a nyugd�j-, �s a szoci�lis rendszert �rint� v�ltoz�sokat kezdem�nyez - jelentette be a minisztereln�k.

A korm�ny �ltal tervezett megszor�t�sok a febru�ri csomaggal egy�tt id�n 400 milli�rd, j�v�re 900 milli�rd forintot tesznek ki.

Az int�zked�seket sorolva Bajnai Gordon elmondta: a k�zszf�r�ban a mai nomin�lis brutt� kifizet�sek �ssz�rt�k�t 2 �vre r�gz�tik; kezdem�nyezik a 2009. 2. f�l�vi kereset-kieg�sz�t�sek fel�lvizsg�lat�t.

Bajnai Gordon szerint a Magyarorsz�g ebben a form�ban nem tudja fenntartani a k�zszf�ra 13. havi juttat�s�t 2010 ut�n. E helyett azt javasolja a korm�ny, hogy az orsz�g teljes�tm�ny�nek ar�ny�ban r�szes�lj�n a k�zszf�ra a t�bbletj�vedelemb�l.

Az �nkorm�nyzatokat is �rintik a v�ltoz�sok - mondta a korm�nyf�.

A minisztereln�k a v�rhat� "f�jdalmas" int�zked�sek k�z�tt eml�tette m�g, hogy a 2009-es nyugd�jkorrekci�t �t�temezik, a 2010-eset pedig hosszabb id�re elhalasztj�k, mert erre nem lesz forr�s.

Elmondta: javaslatot tesznek a nyugd�jkorhat�r kisz�m�that�, fokozatos felemel�s�re a 62-r�l 65 �vre, ez a program legkor�bban 2012-t�l indulhat.

Hozz�tette: id�n m�r nem fizetik ki a 13. havi nyugd�j m�sodik fel�t, ami j�v�re teljesen meg is sz�nik, mert Magyarorsz�g ezt a juttat�st sem k�pes fenntartani.

A korm�ny felgyors�tan� azt a m�r megkezd�d�tt folyamatot, hogy aki a kor�bban szeretne nyugd�jba menni, annak ez kev�sb� �rje meg.

A szoci�lis rendszer kiigaz�t�s�r�l, amely a munk�ra �szt�n�zne, Bajnai Gordon kiemelte: a t�pp�nz 10 sz�zal�kponttal cs�kkenne, azaz a mai 70 sz�zal�kr�l 60 sz�zal�kra.

A korm�nyf� k�z�lte: a csal�di p�tl�k �sszeg�t 2 �vre r�gz�tik mai �rt�ken.

A gyes �s a gyed id�tartam�t az eddigi �sszesen h�rom �v helyett k�t �vre szeretn�k fokozatosan cs�kkenteni, de ez a l�p�s nem a mai gyermekekre �s kismam�kra vonatkozik - sz�gezte le a minisztereln�k. Mint mondta: az alkotm�nyoss�g �s az erk�lcsi �rz�k azt k�veteli, hogy legyen id� a felk�sz�l�sre, �gy 2012 k�r�l indulhat meg ennek v�grehajt�sa. Hozz�tette: ezzel p�rhuzamosan el kell kezdeni az �voda-b�lcs�de programot is.

Id�n j�lius 1-t�l felf�ggesztik az �llami lak�st�mogat�sokat, de ez az �jonnan felvett hitelekre, t�mogatottakra vonatkozik - der�lt ki a korm�nyf� szavaib�l. Akik ma rendelkeznek ilyen t�mogat�sokkal, azoknak ez megmarad - sz�gezte le Bajnai Gordon.

A k�vetkez� k�t �vben cs�kkentik, majd fokozatosan kivezetik a g�z- �s t�vh��r-kompenz�ci�t. A minisztereln�k kiemelte, ezt a g�z�rak cs�kkent�se teszi lehet�v�.

Az egy�b int�zked�sek k�z�tt a korm�nyf� elmondta m�g: a k�z�ss�gi k�zleked�st meg k�v�nj�k reform�lni; kiigaz�tan�k a k�zm�dia t�mogat�s�t; cs�kkenne a k�z�ss�gi agr�rt�mogat�sok �sszege.

A f�jdalmas int�zked�sek mellett a korm�ny az ad�rendszerben, �s m�s int�zked�sekkel is biztos�tja, hogy a t�rsadalom vagyonos r�tegei is r�szt vegyenek a szolidarit�sban - k�z�lte a korm�nyf�.

Az egyens�ly�rz� int�zked�sek r�vid t�von rontj�k a magyar gazdas�g n�veked�s�t, mert cs�kkentik a keresletet - ismerte el Bajnai Gordon.

A korm�ny azt javasolja, hogy id�n 25 sz�zal�kra emelkedjen az �fa fels� kulcsa, �s j�jj�n l�tre egy 18 sz�zal�kos kedvezm�nyes, �tmeneti kulcs. Ut�bbiba csak a tej, tejterm�kek, keny�r, p�k�r� �s a t�vh� tartozzon - hangs�lyozta Bajnai Gordon.

A minisztereln�k �ltal ismertetett prezent�ci�b�l kider�lt az is, hogy a j�ved�ki ad� 2009-ben �tlagosan 5-6 sz�zal�kkal emelkedne.

Id�n a munkaad�i j�rul�kcs�kkent�s 5 sz�zal�kpontos lenne a minim�lb�r k�tszeres�ig - mondta a Bajnai Gordon.

Kiemelte: szem�lyi j�vedelemad� als� kulcs�nak mai 1,7 milli�s s�vhat�r�t 1,9 milli� forintig toln�k ki.

A minisztereln�k az ad�v�ltoz�sokr�l sz�lva azt mondta: a foglalkoztat�st �l�nk�t� l�p�sek miatt van sz�ks�g arra, hogy m�s ad�nemeket emeljenek.

A 2010-es ad�elk�pzel�sekr�l sz�lva Bajnai Gordon elmondta: j�v�re 5 sz�zal�kponttal cs�kkenne munk�ltat�i j�rul�k - a teljes j�vedelemre.

A korm�ny kezdem�nyezi azt is, hogy j�v�re sz�nj�n meg a t�teles eho.

�j m�dszert javasol a korm�ny az ad�k �s b�rek sz�m�t�s�ra, ez az �gynevezett "�sszbrutt�s�t�s" - emelte ki Bajnai Gordon. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a munkav�llal�i brutt� b�r �s a j�rul�kok egy�tt k�pezik majd az ad�alapot.

Cs�kkenn�nek 2010-ben az szja-kulcsok: 15-17, illetve 33-35 sz�zal�kra, az als� kulcs s�vhat�ra pedig 4-5 milli� forint lenne. A minisztereln�k szerint ezzel a munkav�llal�k 90 sz�zal�ka az als� kulcsba fog tartozni.

A korm�ny tervei k�z�tt szerepel, hogy j�v�re az "ad�paradicsomba menek�tett j�vedelmet �s vagyont" bevonn�k az ad�alapba.

Bajnai Gordon elmondta: fel k�v�nj�k gyors�tani az ingatlanad� bevezet�s�t, c�l, hogy az alacsonyabb �rt�k� ingatlanokn�l a maihoz hasonl� m�rt�ken tartja az ingatlanok ad�terhel�s�t, a vagyonosabbak nagyobb r�szt v�llaln�nak a k�zterhekb�l.

Az ingatlanad� r�szletes terveire k�t h�t m�lva tesz javaslatot a kabinet - k�z�lte Bajnai Gordon. A minisztereln�k �ltal tartott prezent�ci�b�l kider�lt, hogy a korm�ny azt tervezi: 2010-ben vezess�k be az �ltal�nos �rt�kalap� ingatlanad�t.

Megsz�nne a t�rsas�gok k�l�nad�ja, de 19 sz�zal�kos kulccsal egy �j t�rsas�gi j�vedelemad� j�nne l�tre - mondta a minisztereln�k. Hozz�tette: a tervek k�z�tt szerepel az ad�mentess�gek, kiv�telek korl�toz�sa �s a radik�lis egyszer�s�t�s.

Mag�nszem�lyek k�l�nad�j�t 2010. december 31-ig megtartan� a Bajnai-korm�ny - ez a prezent�ci�b�l der�lt ki, ahogy az is, hogy n�veln� a s�lyad�t.

Bajnai Gordon hangs�lyozta: a tervezett v�ltoz�sokkal a munkaad�i j�rul�kok a minim�lb�r "k�rny�k�n" 8 sz�zal�kkal lehetnek kisebbek; az ad��k 5-7 sz�zal�kkal cs�kkenne az �tlagkereset�ekn�l; cs�kkenne a margin�lis ad�teher.

A korm�ny �ltal tervezett ad�v�ltoztat�sok c�lja, hogy t�bb munkahely maradjon meg, a v�ls�g ut�n pedig t�bb �j munkahely j�jj�n l�tre - k�z�lte a minisztereln�k.

K�rd�sre v�laszolva Bajnai Gordon azt mondta: az szja s�vhat�r�nak idei 1,9 milli� forintra val� emel�s�t szeretn�k ak�r j�lius 1-t�l visszamen�legesen megl�pni, de err�l m�g egyeztetni akarnak a makrop�lya ismeret�ben.

A term�szetbeni juttat�sok �s egy�b ad�kedvezm�nyek j�v�j�t firtat� k�rd�sre a minisztereln�k azt v�laszolta: ahhoz, hogy ad�t tudjanak cs�kkenteni, nem lehet ennyi kiv�telt fenntartani. A parlament el�tt l�v� ad�t�rv�nyek m�dos�t�s�r�l a korm�ny m�g konzult�lni fog az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�ccsal.