Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Mikor nem kell SZJA bevallást benyújtani?	APEH	2011.02.20. 20:15
A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás (1053) benyújtásának végső határideje 2011. május 20-a, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében 2011. február 25-e. Vannak azonban olyan személyek, akik a törvény értelmében nem kötelesek adóbevallást tenni. Kik tartoznak ebbe a körbe? Tovább…

Járulékalap, járulékmértékek	APEH	2011.02.20. 20:09
Az APEH részletes tájékoztatót tett közzé a a 2011-ben alkalmazandó járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről. Mindezek alapján először 2011. február 12-ig kell járulékot fizetni.   Tovább…

Korengedményes nyugdíj 2011-ben	ONYF	2011.02.20. 20:05
A 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet egy évvel meghosszabbította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A feltételekről és a teendőkről az ONYF részletes tájékoztatót tett közzé. Tovább…

Változnak a munkába járással kapcsolatos költségtérítések	forrás: MTI	2010.04.07. 22:44
Május 1-jétől módosulnak a munkavállalók számára fizetendő, munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítések szabályai . Költségtérítésre jogosultnak minősülnek a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatott személyek, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a bírók, az ügyészek, az igazságügyi alkalmazottak, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai. A költségtérítés a jelenleg is meghatározott közösségi közlekedési eszközök mellett a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás esetében a menetrend szerint közlekedő hajókra, kompokra és révekre, valamint hétvégi hazautazásnál a légi közlekedési járművekre váltott bérlet, illetve menetjegy alapján is elszámolható. Változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a munkáltatóknak a költségtérítés szempontjából már nemcsak a teljes árú, hanem a kedvezményes menetjegyet és bérletet is el kell fogadniuk, valamint a jogszabályban felsorolt közösségi közlekedési eszközök mindegyikénél egységesen az ár legalább 86 százalékát meg kell téríteniük. Nem változott viszont az, hogy továbbra is csak a bérlet, illetve jegy leadása kötelező, és nincs szükség sem a munkavállaló, sem pedig a munkáltató nevére szóló számla beszerzésére. Május 1-jétől szintén új előírás, hogy a munkavállalóknak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tenniük a lakóhelyükről és tartózkodási helyükről, valamint arról, hogy ezek közül melyik címről járnak be a munkahelyükre. Míg jelenleg nincs maximalizálva a költségtérítésként kifizethető összeg, addig május 1-jétől a hétvégi hazautazások költségtérítése nem haladhatja meg a havi 30 ezer forintot még akkor sem, ha az utazás légi közlekedési eszközön történik. A hétvégi hazautazások költségtérítésének havi korlátját 2011-től minden év január 25-ig teszik közzé. Újdonság, hogy május 1-jétől költségtérítés csak a magyar, illetve az EGT-állampolgárok számára adható.   Új előírások lépnek életbe a nem közösségi közlekedéshez kapcsolódó költségtérítésekben is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai alapján abban az esetben, ha a munkavállaló nem minősül mozgáskorlátozottnak, és lakóhelye, illetve tartózkodási helye és munkahelye között közösségi közlekedés igénybevételével munkába tud járni, illetve haza tud utazni, akkor a kilométerenként 9 forint összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, illetve csak hosszú várakozással tudna közösségi közlekedést igénybe venni. Az új jogszabályi előírások 2010. május 1-jétől meghatározzák, hogy hosszú várakozásnak azon időtartam minősül, ami a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt. Tekintettel az új előírásra, május 1-jétől az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy munkavállalójuk közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudna igénybe venni.

Hogyan juthatunk személyi jövedelemadó bevallási egységcsomaghoz?	forrás: APEH	2010.04.07. 22:38
Egyre többen keresik meg az adóhivatalt, hogy hogyan szerezhetik be a bevallási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványt. Az adóhivatal januárban valamennyi adózónak, aki az elmúlt évben saját maga nyújtott be a személyi jövedelemadó bevallást már postázta a kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat. Azok az adózók, akik mégsem kapták meg adócsomagjukat a következő módon szerezhetik be a szükséges nyomtatványt: A kötelezettség teljesítéséhez szükséges programok az APEH internetes honlapjáról ingyenesen letölthetők, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a letöltött nyomtatványt a kitöltés után kinyomtatva beküldjék az adóhivatalba. A kitöltéshez először az ÁNYK-AbevJava keretprogram letöltése szükséges, ezt követően pedig a 0953-as bevallás kitöltő programja. Amennyiben elektronikus aláírásra regisztráltatták magukat az okmányirodában, adóhivatalban vagy elektronikus bevallás benyújtására jogosult személynek meghatalmazást adtak, elektronikus úton is továbbíthatják a bevallást. Akik internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek vagy nem kaptak a tömeges postázás során egység csomagot, azok az adóhivatal ügyfélszolgálatain térítésmentesen kérhetik a kötelezettség teljesítéséhez szükséges 0953-as nyomtatványt. A bevallások benyújtásával kapcsolatos további kérdésekre a 06-40-42-42-42-es telefonszámon felkészült munkatársak adnak tájékoztatást az adózók részére, illetve az APEH regionális igazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain található internetes gépen elkészíthetik és ki is nyomtathatják bevallásukat. A személyi jövedelemadó bevallások benyújtási határideje (egyéni vállalkozók és áfafizetésre kötelezett magánszemélyek kivételével) 2010. május 20.

Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 01-től	forrás: könyvelőzóna	2010.04.07. 22:36
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik. A) Fogalmak Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által, c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára létesíthető. A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint: 1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony, 2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot, 3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja, 4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, 5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. B) A jogviszony létesítése 1. Fő szabály Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az Eftv. 1. számú melléklete szerinti, alábbi tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni: Egyszerűsített munkaszerződés Egyszerűsített foglalkoztatás szerződés letölthető verziója: Egyszerűsített munkaszerződés minta 2. Eltérések a) 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre, illetve a jelenléti ívre vonatkozó, későbbiekben kifejtett rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell. b) Növénytermesztési idénymunka esetén további könnyítés, hogy a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja. 3. Korlátozó szabályok a) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. b) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. c) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § a) pontja által meghatározott harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag a) mezőgazdasági idénymunka, valamint b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony alapján. 4. Jelenléti ív Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról az Eftv. 2. számú melléklete szerinti alábbi jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány. Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenléti ív mintája letölthető verzióban: Jelenléti ív egyszerűsített foglalkoztatáshoz C) Közteherfizetés Fő szabály Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérések I. A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint b) a korábbiakban definiált mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka esetén az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az Eftv. 8-10. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Eszerint: I/a. Ezen eltérések (könnyítések) értelmében a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet. Ennek megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás

Legújabb válság- és adótervek	MTI	2009.04.26. 19:19
A kormány azt javasolja, hogy idén 25 százalékra emelkedjen az áfa felső kulcsa, és jöjjön létre egy 18 százalékos kedvezményes, átmeneti kulcs. Utóbbiba csak a tej, tejtermékek, kenyér, pékárú és a távhő tartozzon. A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedne. Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig. A személyi jövedelemadó alsó kulcsának mai 1,7 milliós sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki. Tovább…

Az elektronikus beszámoló megküldésének feltételei	Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna	2009.04.26. 19:16
Az elektronikus beszámoló megküldéséhez elengedhetetlen, hogy a megküldő rendelkezzen kormányzati portál Ügyfélkapus hozzáféréssel. Tovább…

Bérek, adók januári változásairól		2009.01.18. 14:23
Januártól 69 ezer forintról 71.500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezer forintra emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma. Tovább…

Szakképzési hozzájárulás - munkaadói járulék	apeh.hu	2009.01.18. 14:09
2009. január 1-jéig a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte. Tovább…

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk